2011. április. 07. 10:10 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 07. 10:12 Gazdaság

London: Görögország a világ legkockázatosabb adósa, Magyarország már nincs a top 10-ben

Magyarország a magyar törlesztéskockázat ütemesen javuló piaci megítélése nyomán kikerült a legrizikósabb mezőnyből - áll az egyik legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport csütörtökön ismertetett negyedéves összesítésében.

Görögország továbbra is a világ legkockázatosabb adós országa, megelőzve Venezuelát, és a legmagasabb kockázatú államadósok tízes globális listáján még két további euróövezeti tagállam is szerepel. Magyarország azonban a magyar törlesztéskockázat ütemesen javuló piaci megítélése nyomán kikerült e legrizikósabb mezőnyből - áll az egyik legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport csütörtökön ismertetett negyedéves összesítésében.

A CMA DataVision idei első negyedévi listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) márciusi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország megtartotta az előző negyedévben Venezuelától átvett első helyét a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok sorában. A legkockázatosabb tízes csoportban - Görögország mellett - Portugália és Írország szerepel az euróövezeti tagállamok közül a CMA csütörtöki negyedéves kimutatása szerint.

Magyarország és Spanyolország azonban az idei első negyedéves összesítésben kikerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes mezőnyéből. Mindkét ország - egyaránt első ízben - a CMA előző negyedévi listáján tűnt fel a tíz legmagasabb törlesztési kockázatú államadós listáján, a decemberi utolsó kereskedési nap CDS-árfolyamai alapján. Magyarországról a CMA a csütörtökön kiadott új összesítésben kiemeli, hogy a magyar CDS-árazások javultak a legtöbbet a közép-kelet-európai térségben az idei első negyedévben. 

Magyarország a tíz legtöbbet javuló CDS-díjszabású ország között

A minap  egy másik nagy londoni piaci adatszolgáltató cég, a Markit is azt mutatta ki idei első negyedéves összesítésében, hogy Magyarország a tíz legtöbbet javuló CDS-díjszabású ország között volt 2011 első három hónapjában. Magyarország a CMA DataVision előző, tavalyi utolsó negyedévi kockázati listáján - az ehhez figyelembe vett decemberi utolsó zárószint alapján - 378,0 bázispontos CDS-középárfolyammal került be a legkockázatosabb tízes államadósi csoportba. 

December vége és március vége között azonban 124 bázisponttal csökkent a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető biztosítási tranzakciók díjszabása - áll a CMA csütörtökön Londonban kiadott új elemzésében. Magyarország így 254 bázispontos CDS-díjszabással fejezte be az idei első negyedévet. A magyar törlesztéskockázat piaci biztosítási ügyleteinek árazása a második negyedév indulása óta is jelentősen tovább csökkent: a CMA jelenleg 230-235 bázispont között mozgó magyar CDS-árazásokat mér a londoni piacon. 

A mostani magyar CDS-árszint azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 230-235 ezer euró körüli éves díjat kérnek középárfolyamon a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre a tavalyi utolsó kereskedési napon felszámított 378 ezer euró helyett. Az idei első negyedév elején a magyar CDS-díjszabás 390 bázispont - vagyis 10 millió euró adósságra 390 ezer euró - felett is járt.

A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árazás azt mutatja, hogy a londoni CDS-piac szereplői ötévi távlatban hozzávetőleg 15 százalékos halmozott valószínűséggel árazzák Magyarország mint szuverén adós törlesztési leállásának kockázatát. Ez messze jobb árazás, mint a CMA kockázati listáját vezető Görögországé, amely hetek óta ezer bázispont - vagyis tízmillió euró görög adósságra egymillió euró - felett jár.

Portugália segítséget kér

A CMA kockázatszámítási metodikája szerint a jelenlegi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac most 57 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország szuverén adósi törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban, vagyis a piaci szereplők jóval nagyobb halmozott esélyt látnak arra, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik, mint arra, hogy nem.

Az euróövezeti periféria adóskockázatának igen rossz piaci megítélését jelezte az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital több mint ezer befektetési társaság bevonásával elvégzett idei első negyedéves vizsgálata is. Ennek minap Londonban közzétett eredménye szerint a felmérésbe bevont intézményi befektetők fele számol azzal, hogy Portugália, Görögország és Írország a következő három évben leáll adósságtörlesztéseivel, illetve adósságállományának átstrukturálására kényszerül.

Portugália éppen most jelezte, hogy külső pénzügyi segítséget kér, Írország már tavaly igénybe vett ilyen segítséget, Görögország pedig  az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyre az összes nagy nemzetközi hitelminősítő befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" adósosztályzatot tart érvényben.

A világ legbiztonságosabb államadósai törlesztéskockázati szempontból az észak-európai országok. A CMA csütörtöki első negyedéves összefoglalója szerint a legkevésbé kockázatos szuverén adósok listájának élén változatlanul Norvégia áll, mindössze 17,8 bázispontos negyedévzáró CDS-díjszabással, utána Svédország és Finnország következik, 30,7, illetve 32,4 bázisponttal. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svájc, Hollandia, Dánia, Hongkong, az Egyesült Államok, Németország és Chile.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.