„Magyarországnak egy nagy, nemzeti stadion mellett két-három közepes, 15-20 ezer néző befogadására alkalmas létesítményre van szüksége, a többi kapacitásának viszont 10.000 fő körül kell lennie" – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki úgy vélte, a stadionfejlesztés kitörési pont lehet a futballfejlesztésben. Hozzátette, nagyobb stadionok építését csak akkor érdemes megfontolni, ha Magyarország kandidálni kíván Eb-rendezésre.

Az Allianz Aréna, két müncheni klub otthona belülről. A legdrágább volt, de megérte

allianz-arena.de

A KPMG hétfőn bemutatott tanulmánya négy fő tanácsot fogalmazott meg a Magyarországon tervezett stadionfejlesztésekhez annak érdekében, hogy a létesítmények rentábilisan működjenek: a létesítmények multifunkcionálisak legyen; minél több VIP-részlegre van szükség, hogy bevonják a vállalati szektort a labdarúgásba; adott esetben több csapat osztozzon a stadionokon; továbbá célszerű, ha a klubnak, illetve a stadionnak és területének azonos a tulajdonosa.

Az összeállítás szerint a jó futballra van kereslet Magyarországon, s ezt igazolja, hogy a 2009-es esztendő három legnézettebb sportműsora közül kettő (Magyarország-Portugália és Magyarország-Svédország vb-selejtezők) hazai labdarúgó-mérkőzés volt, de a Debrecen-Levszki Szófia Bajnokok Ligája-selejtezőt is közel 1,5  millión nézték a televízióban.

"Vannak pozitív jelek, amelyek a minőségi futball megteremtését vetítik előre. Ilyen a Bozsik-program újjáélesztése, az akadémiák létrehozása, a magyar szövetség hosszú távú stratégiája és az ehhez ígért állami szerepvállalás. De hogy a nézők visszatérjenek a lelátókra, a sportszakmai fejlődés mellett stadionfejlesztésre is szükség van. Mi ehhez kívántunk támpontokat adni ezzel a tanulmánnyal" – mondta Stöllinger, aki elárulta: az elkészült anyagot eljuttatták az MLSZ-hez és megfelelő minisztériumhoz is.

A dokumentum alapján nem az átlagos stadionkapacitást kell növelni, ami jelenleg 9733 fő, hanem elsősorban a kapacitás kihasználtságát kell feljebb tornászni, mert ebben a mutatóban a régió országaitól is elmarad Magyarország a maga 30 százalékos mutatójával. Szerinte ez a minőségi futball megteremtése mellett a fentebb említett stadionfejlesztési szempontok megvalósításával történhet meg.

Stadionfejlesztési költségek és bevételek Az UEFA statisztikája szerint az európai klubok alig több mint 10 százaléka tesz szert az összes első osztályú klub árbevételének majdnem 70 százalékára, és az 50 millió eurónál nagyobb árbevételt termelő klubok több mint 80 százaléka az öt nagy – angol, francia, spanyol, olasz és német – bajnokságban szerepel. Az elmúlt években az angol Premier League végzett az UEFA bevételi rangsorának élén. A 2009/10-es évadban az angol csapatok átlagosan 122 millió eurót kasszíroztak, 40 százalékkal többet, mint a német Bundesliga klubjai. A magyar első osztályú klubok alig több mint 1 százalékát érték el az angol bevételnek, nálunk az átlagos árbevétel 1,8 millió euró volt. KPMG

"Az osztrák klubok átlagos bevétele nyolcszorosa a magyarokénak. Ausztria persze fejlettebb Magyarországnál, de nem nyolcszor fejlettebb. Minél kisebb a stadion, annál kisebb az egy ülőhelyre jutó költség a stadionfejlesztéskor, vagy építéskor. A magyar klubok összbevételének mindössze 6 százaléka helyszíni bevétel, ezt meg lehetne sokszorozni, ha megfelelő körülmények fogadnák a szurkolókat" – mondta a KPMG vezérigazgatója. Szerinte természetesen nem az öt nagy bajnokság (angol, spanyol, olasz, német, francia) adatait kell célkitűzésnek tekinteni, de az osztrák csapatok bevételének 16 százaléka származik a stadionból, ami reális lehet Magyarországon is.

Pozitív példaként hangzott el az elmúlt években felépített győri stadion, amely mindenben megfelel a KPMG által megfogalmazott kritériumoknak. Magyarországon ez az egyetlen példa arra, ahol a klub és a stadionja is egy tulajdonban van, illetve a létesítmény vegyes felhasználású.

A fővárosi stadionfejlesztési terveket befolyásolja, hogy Kispesten és Újpesten nem megfelelőek a fizikai feltételek, mert túlságosan beépültek a stadion körüli területek, míg a Vasasnál a stadion olyannyira fejletlen, hogy nem biztos, megéri annak felújításába pénzt fektetni. Épp ezért lehet mindhárom klub számára elgondolkodtató lehetőség a közös stadionhasználat. Ugyanakkor a Puskás Stadion területe minden feltételnek megfelel, hogy az ott felépítendő létesítmény rentábilisan működtethető legyen.