A japán katasztrófa világgazdasági hatásai
Mérsékelt világgazdasági hatása lehet a japán földrengésnek, a legnagyobb problémát a bizonytalanság jelenti - mondta Háda Bálint, a QUAESTOR Zrt. vezető elemzője pénteki budapesti sajtótájáékoztatóján.
A korai becslések szerint 180 milliárd dollár körüli összegre tehető a károk nagysága, ami a japán GDP mintegy 3 százaléka. A világgazdaságra nézve ennél szerényebb a katasztrófa hatása, becslések szerint 0,2-0,5 százalékos növekedési áldozatot jelenthet.
Az elemző véleménye szerint bár az olaj ára a kieső japán kereslet miatt visszaeshet - Japán a harmadik legnagyobb olajimporőr -, viszont az atomerőművekben keletkezett károk ismét a hagyományos energiaforrások, így elsősorban az olaj felé fordítják a keresletet. Hosszabb távon pedig megélénkülhet az érdeklődés az alternatív energiaforrások felhasználása iránt is.
A QUAESTOR megítélése szerint a befektetői bizalom megingása a katasztrófa miatt átmeneti lesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.