A bizonytalan jövő kedvez az öngondoskodásnak
Amíg Ausztriában a lakosság 65 százalékának van az időskori anyagi helyzetét javító életbiztosítása, addig Magyarországon ez az arány 27 százalék, de javul az öngondoskodási hajlandóság, amelynek oka a bizonytalan jövőben keresendő - közölte a Generali-Providencia Biztosító.
A biztosító két évvel ezelőtti felmérése szerint a magyar lakosság 79 százaléka tartja fontosnak az időskori öngondoskodást, de 61 százalékuknak semmilyen megtakarítása nincs. A megkérdezettek közül minden harmadik személy válaszolta azt, hogy tud félretenni a jövedelméből, az átlagos megtakarítás 11 százalék volt.
A közlemény idézi Palócz Évát, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatóját, aki szerint a háztartások megtakarításai nem függnek szorosan össze a jövedelmek alakulásával. Az emberek - a tapasztalatok szerint - leginkább olyankor kezdenek időskori megtakarításokat felhalmozni, amikor bizonytalannak érzik a jövőjüket.
A gazdasági válság, a demográfiai helyzet és a nyugdíjrendszer körüli bizonytalanság is ebbe az irányba hat. Még abban az esetben is megfigyelhető ez a jelenség, ha a családoknak történetesen kevesebb az erre fordítható bevétele. Úgy tűnik, az elmúlt évtized hitel-orientált szemléletétől az emberek kezdenek visszatérni az életciklus-modellhez, mely szerint az aktív életszakaszban félretesznek a nyugdíjas éveikre - emelte ki a szakember.
Őri Pétert, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusát idézve pedig az áll a közleményben, hogy 2050-re már minden harmadik magyar állampolgár 65 éven felüli lesz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.