Londoni elemzők mindeközben 200 dolláros hordónkénti olajárat sem tartanak kizártnak arra az esetre, ha a megmozdulások Szaúd-Arábiára és a többi Perzsa-öböl menti olajtermelő országra is átterjednek.

A Fitch csütörtökön Londonban bejelentette, hogy Bahrein hosszú futamidejű devizaadósságainak kockázati besorolását az eddigi "A"-ról egy fokozattal "A mínusz"-ra rontotta, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségre utaló negatív kilátás érvényes.

Az "A mínusz" még elsőrendű befektetői adósosztályzat, de további leminősítés esetén Bahrein már átkerülne a közepes befektetési ajánlású "BBB" kategóriába.

A Fitch Ratings a leminősítéshez fűzött indoklásában – a várhatóan elhúzódó reformfolyamat mellett – kiemelte, hogy a hazai össztermékhez mért bahreini államadósság-ráta rövid idő alatt megkétszereződött, a 2008-ban mért 16,4 százalék után tavaly már 33 százalék volt.

A hitelminősítő megjegyzi ugyanakkor, hogy még ez az adósságszint is elmarad az "A" besorolási kategóriájú szuverén adósokra jellemző középértéktől, emellett Bahrein eddig is megfontolt költségvetési politikát folytatott.

A Fitch Ratings közölte azt is, hogy hosszabb, 3-5 éves távlatban derűlátóan ítéli meg a bahreini politikai reformok kilátását. A cég a kedvező jelek közé sorolja, hogy az uralkodócsalád a liberális hírében álló trónörököst jelölte ki főtárgyalónak, aki máris korlátok közé szorította az állambiztonsági apparátus tevékenységét, jelezve a rezsim békéltető szándékait.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor továbbra is kockázat a megmozdulások esetleges átterjedése más térségi olajtermelő államokra, és ez még magasabbra hajthatja a tavalyi átlaghoz képest máris több mint harmadával megugrott olajárakat.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) csütörtöki elemzése szerint jelenleg 38 százalékkal magasabb a nyersolaj világpiaci ára a 2010-ben mért egész éves átlagnál, és ha a Perzsa-öböl menti emirátusokban, valamint Szaúd-Arábiában is megmozdulások kezdődnének, az olaj hordónkénti ára "könnyedén 200 dollárig emelkedhetne".

A CEBR szerint azonban a szaúdi olajkínálati politika várhatóan akkor megváltozik, ha sikerül elejét venni a zavargások átterjedésének.

A ház elemzése szerint Szaúd-Arábia - a világ legnagyobb olajtermelője és -exportőre - az elmúlt időszakban 4 millió hordóval tartotta alacsonyabban napi termelését saját csúcskapacitásánál, és e kapacitásfeleslegét arra használta, hogy szükség esetén a kitermelés növelésének kilátásba helyezésével stabilizálja az árakat.

Ennek az árstabilizáló kitermelési politikának az a törekvés volt az alapja, hogy a világ még ebben az évszázadban is kitartson az olaj használata mellett, ugyanis ha az energiahordozó-ellátási biztonság megingása és a magas, kiugrásokra hajlamos olajárak miatt "a világ megtanul olaj nélkül élni", az Szaúd-Arábia prosperitásának végét jelenti.

A CEBR londoni szakelemzői szerint azonban az elmúlt hetek térségi fejleményei nyomán felmerül a kérdés, hogy a szaúdi uralkodócsalád még mindig ilyen távlatosan gondolkodik-e. Elképzelhető, hogy most már jóval rövidebb ideig számítanak az olajbevételekre, mint korábban, és ebben az esetben "az optimális politika az, hogy a lehető legtöbb pénzre szert tegyenek, amíg még hatalmon vannak" – áll a CEBR csütörtöki londoni elemzésében.