Aláírta az államfő a jegybanktörvény módosítását
A parlament február 21-i döntése értelmében a jövőben az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács külső tagjait.
Hatályba lép pénteken a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása azt követően, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta azt, ezzel megváltozott a monetáris tanács tagok választásának rendje.
A képviselők 286 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény erről rendelkező módosítását. Arról is döntöttek, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A módosítás alapján a monetáris tanács - a jegybank elnökén és alelnökein kívüli - tagjait ezután a parlament gazdasági bizottságának javaslatára hat évre választhatja meg a Ház. (A négy külső tag közül eddig kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhetett, a kinevezési jog a köztársasági elnököt illette meg; a jelenlegi tagok - Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit - megbízatása március elsején jár le.) Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke február 21-én az MTI-nek elmondta: a bizottság azon az ülésén, amelyen jelöli a monetáris tanács új, külső tagjait, meghallgatja a jelölteket. Szavai szerint a parlament március 15-ig megválaszthatja a négy tisztségviselőt.
A törvény azt is kimondja, hogy az Országgyűlés - szintén a szakbizottság javaslatára - kizárólag abban az esetben mentheti fel a monetáris tanács általa választott tagját, ha nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a törvénymódosítás előző héten tartott általános vitájában hangsúlyozta: a változtatással nem sérül az MNB legfőbb döntéshozó testületének függetlensége, vagyis a kormány ezentúl sem tud nyomást gyakorolni a jegybankra. Megjegyezte: a módosítás ellen korábban az Európai Központi Bank sem emelt érdemi kifogást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.