A későbbiekről - részben az inflációs kilátások eltérő megítélése miatt - azonban különböznek a vélemények: egyes citybeli elemzők szerint az idén akár a kamatszigorító ciklus is újraindulhat, mások az év végéig a jelenlegi kamatszint fennmaradását valószínűsítik, és vannak év végi kamatcsökkentést valószínűsítő vélemények is. Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli befektetési és elemző házak felzárkózó piaci szakelemzői kivétel nélkül megjósolták, hogy az MNB a három egymást követő emelés után ezúttal változatlanul hagyja a jelenlegi, 6,00 százalékos alapkamatot.

A hétfői monetáris tanácsi ülés ennek megfelelő eredményét kommentálva a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakértői kiemelték, hogy a testület hét tagja közül négynek ez volt az utolsó kamatdöntő értekezlete, és utódaikat a parlament fogja kijelölni.

Nem számítanak alapkamat csökkentésre

A cég citybeli szakelemzői azonban közölték, hogy véleményük szerint az új tagok sem módosítják majd "jelentősen" a magyar pénzügypolitikai pályát. Az elemzők valószínűtlennek nevezték, hogy a monetáris testület a következő hónapokban csökkentené az alapkamatot. A ház szakértői szerint ugyanis nem valószínű, hogy 2011-2012-ben teljesíthető lesz a 3 százalékos inflációs cél, tekintettel az élelmiszer- és energiaárakból eredő, cost-push jellegű inflációs nyomásokra, valamint a közvetett adóemelésekre. A cost-push infláció a költségoldalról gerjesztett árinfláció, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás egyébként nem erősödik meghatározó mértékben. 

A JP Morgan citybeli szakértőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy az idei negyedik negyedévben újrakezdődnek az MNB-kamatemelések, követve az euróövezeti jegybank (EKB) várhatóan szintén meginduló szigorítási ciklusát. A ház szerint ha "a költségvetési fronton kellemes meglepetés születik", és ennek révén a magyar befektetési termékeket terhelő kockázati felárak tartósan alacsonyabb szintre kerülnek - valamint ha a forint is "sokkal erősebb" lesz -, az lehetővé tenné az MNB-nek a kamatcsökkentést az év későbbi szakaszában, de a JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy nem ez az alapeseti előrejelzésük.

Új adórendszer és következményei

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek hétfő esti kommentárja szerint sem várható, hogy a monetáris tanács új, "kormányzati" tagjai "rögtön" kamatcsökkentéseket erőltetnének, azzal együtt sem, hogy valószínűleg enyhébb alapállásúak lesznek elődeiknél. A GS szakértői azzal számolnak, hogy az MNB az idei év végéig fenntartja jelenlegi alapkamatát.

A ház citybeli elemzői megerősítették azt a korábban is hangoztatott véleményüket, hogy makrogazdasági szempontok nem indokolnak "sürgős" kamatcsökkentést, az alapkamat "azonnali" mérséklése esetén ugyanakkor sérülhet az MNB pénzügypolitikai testületének hitelessége, és felerősödnének a tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is. Ez a forint gyengülését eredményezhetné, ami nehezebbé tenné az infláció kordában tartását, és emelkedne a háztartások devizaalapú hiteleinek adósságszolgálati költsége is. Mindezen fejlemények "politikai ára" a kormányzatot terhelné - vélekedtek hétfő esti elemzésükben a Goldman Sachs londoni szakértői.

A GS elemzői az inflációs és bérkiáramlási kilátásokkal kapcsolatban kiemelték, hogy az új adórendszer alapján a magasabb keresetűek jövedelmének elkölthető hányada növekedni fog, ugyanakkor az alacsony fizetésűeké "legjobb esetben is" változatlan marad. Ehhez emelkedő élelmiszer- és energiaárak járulnak, és mindez együtt magasabb bérkövetelésekhez vezethet, az emelkedő munkaköltségeket pedig a cégek végső soron a fogyasztóra háríthatják, ami még tovább erősítheti a már most is makacs inflációs várakozásokat - vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői. 

Az infláció lassulhat

Nem jósolt azonnali kamatcsökkentést a hétfői kamatdöntés után adott kommentárjában Neil Shearing, a Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni befektetési tanácsadó csoport - vezető felzárkózó piaci közgazdásza sem. Shearing - más házak elemzőivel ellentétben - azt várja, hogy a magyarországi infláció lassulni fog az idén, akár már a harmadik negyedévben visszasüllyedve a 3 százalékos célszintre. Az elemző véleménye szerint azonban "a kormány elakadt a közfinanszírozási reformtervekkel", és ezért "korlátozott" a kamatcsökkentésekhez rendelkezésre álló mozgástér.

Shearing szerint a Capital Economics változatlanul azon a véleményen van, hogy a kormány végül "bátor" kiadáscsökkentési terveket jelent be, de ezek nem fognak maradéktalanul teljesülni, és ezért a jegybanki kamatszint sem csökken annyival, amennyit az inflációs - és a növekedési - kilátások indokolnának. A ház előrejelzése mindent egybevetve most az, hogy az MNB-alapkamat az év végig 5,50 százalékra süllyed.