2011. február. 08. 17:49 MTI Utolsó frissítés: 2011. február. 08. 17:49 Gazdaság

Elemzők szerint tartható a hiánycél

A januári államháztartási hiány magasabb volt az elmúlt néhány év első havi deficitjénél, ami az MTI által megkérdezett elemzők szerint enyhe figyelmeztetés a kiadások csökkentésének szükségességére, de a 3 százalék alatti éves hiány véleményük szerint tartható.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közlése szerint az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya januárban 122,8 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 31,3 milliárdos szufficittel zárt. Ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak. 

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője úgy vélte: bár a deficit magasabb, mint az elmúlt egy-két évben, a hiánycél kényelmesen tartható így is. Megemlítette azt is, hogy a kormány mintegy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot hoz létre, amelyet nem a költségvetési tartalékból és nem az adósságfinanszírozásra félretett keretből, hanem a 2011. évi költségvetésből töltenek fel. Ugyanakkor a korábbinál magasabb januári hiányt Árokszállási Zoltán enyhe figyelmeztetésnek nevezte.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az adatok azt mutatják, hogy továbbra sem sikerült felszámolni a költségvetés "orrnehézségét" ( az év eleji magasabb hiányt). Az adatok is azt mutatják, hogy szükség van a kiadáscsökkentő lépésekre, mert azok nélkül továbbra sem fenntartható a költségvetési egyensúly. A hiány ugyan elég magas, de a kormány elkötelezett a 3 százalék alatti deficit teljesítésében és "bőven van pénz" a hiány tartásához, így nagyobb aggodalomra még nincs ok - tette hozzá Németh Dávid.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Hamvay Péter 2024. december. 04. 14:50

Bátonyi Péter, a minisztériumból kirúgott művészettörténész: Nem vagyok hajlandó a főnököm tisztiszolgájának lenni

Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.