Az államháztartás hiánya a GDP 3,2 százaléka volt 2010-ben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az előző, 2009. évben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 924,8 milliárd forint volt, amely az előirányzat 142,1 százalékával volt egyenlő - áll az NGM közleményében.

Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010. évi pénzforgalmi hiányának alakulása megerősíti azt, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja  a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesül.

A 2010. évi pénzforgalmi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány évközi, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései, amelyek összességében 500-600 milliárd forinttal javították az államháztartás egyenlegét. Ezek nélkül a tavalyi hiány mértéke a GDP 6 százalékát is meghaladhatta volna - rögzítette közleményében az NGM.

A 2010. évi hiány alakulásában kiemelt szerepet játszanak a kormány hiánytartáshoz kapcsolódó két akcióterv intézkedései. A két akciótervben, illetve kormányhatározatokban  meghozott intézkedések közel 420 milliárd forint többlet bevételt biztosítottak, emellett zárolással, illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig mintegy 200-250 milliárd forint kiadáscsökkenést sikerült elérni.

A különadó fizetésére kötelezett vállalkozások túlnyomó többsége fegyelmezetten teljesítette kötelezettségét. A pénzintézeteknél a tervezetthez képesti bevételelmaradás nagyságrendileg 3 milliárd forintot, a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál 1 milliárd forintot, a távközlési cégeknél 2,5 milliárd forintot, az energiaellátó vállalkozásoknál 6 milliárd forintot tett ki.

Az államháztartás tavaly decemberben - helyi önkormányzatok nélkül - 434,9 milliárd forint bevételi többletet ért el.

Az NGM által közölt államháztartási adatok azt tükrözik, hogy a központi költségvetés 2010. évi 836 milliárd forintos eredetileg előirányzott deficitje gyakorlatilag teljesült, hiszen a végösszeg mínusz 835,7 milliárd volt. (Az előző kormány prognózisa szerint 2010-ben a GDP 0,9 százalékkal visszaesik, a jelenlegi kormány 0,8 százalékos növekedéssel számol, de a piaci konszenzus szerint a GDP 2010-ben 1,1-1,2 százalékkal bővül.

Ezen belül az eredeti bevételi előirányzatnál 535,5 milliárddal több lett a bevételi tényszám, miközben a kiadási oldalon az eredeti előirányzatnál 535,2 milliárddal nagyobb összeg szerepel.

A központi költségvetés 2010. évi bevételei közül társasági adóból 323 milliárd forint realizálódott.

Bár ez az összeg 286 milliárddal (csaknem 47 százalékkal) kisebb az eredeti költségvetési előirányzatnál, a 2009. évi bázistól csak 62 milliárddal (16 százalékkal) marad el, miközben az év közbeni adócsökkentés (amely félévben 250 millió forint adóalapig 10 százalékra csökkentette a 19 százalékos kulcsot) az előzetes becslések szerint 70 milliárdos kiesést jelentett.

Az NGM elemzése rögzíti: az előbbiek mellett 2010-ben olyan törvénymódosítások is történtek, amelyek csökkentették a vállalkozások eredményét, társaságiadó-alapját, és így közrejátszottak az előirányzattól való elmaradásban: a pénzügyi szervezetek különadójának (közel 27 milliárd forintos költségvetési bevételkiesés) és az egyes ágazatokat terhelő különadók (23 milliárd forintra becsült adóbevételkiesés) bevezetése.

A központi költségvetésben a pénzügyi szervezetek különadója címen befolyt 182,3 milliárd forintos költségvetési bevétel az éves adóbevételi terv 97,5 százaléka.

A cégautó-adóból 2010-ben 25,9 milliárd forint folyt be, amely az előirányzat 107,8 százaléka, az egy évvel korábbinak pedig közel 144 százaléka.

Egyszerűsített vállalkozói adó címén a 2010. évi adóbevétel 181,9 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag az előirányzattal azonos, ugyanakkor a 2009. évihez képest 12,2 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal több.

Jelentősen túlteljesült a bányajáradék adó: a teljes bevétel 108,9 milliárd forint, ami az éves előirányzat több mint 2,3 szerese, a bázishoz viszonyítva pedig mintegy négyszeres összeg.

Az általános forgalmi adó 2.313,6 milliárd forint bevételt jelentett, ez az összeg lényegében megfelel az előirányzatnak, a bázisnál 6,7 százalékkal nagyobb.

Jövedéki adóból 856,5 milliárd forint bevételt ért el 2010-ben a költségvetés, amely az éves előirányzattól 36,4 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal, az előző év értékéhez viszonyítva pedig 12,3 milliárd forinttal, 1,4 százalékkal maradt el.

A 2010. évben befolyt 1.768 milliárd forintos személyi jövedelemadó bevétel a 2009. év adóbevételéhez képest 106,4 milliárd forintos, 5,7 százalékos csökkenést, az előirányzathoz képest 113,2 milliárd forintos, 6 százalékos elmaradást jelent.

Az illetékbefizetések központi költségvetésbe befolyó 2010. évi összege 83,5 milliárd forintot jelentett, amely az előző  évhez képest 28,7 milliárd forintos, az éves előirányzathoz pedig 26,5 milliárd forintos elmaradást mutat.

A kiadási oldal legnagyobb tétele a költségvetési szervek kiadása, amely 2010-ben összesen 2.371 milliárd forintot tett ki, amely az éves eredeti előirányzat közel 129 százaléka.

A kamatkiadásokra 2010-ben 1.136 milliárd forintot fordított a költségvetés. Az összeg  kis mértékben elmaradt a tervezettől.

Az NGM portálon feltett újságírói kérdésre válaszolva, Banai Péter Benő helyettes államtitkár közölte: a költségvetés általános tartaléka módosítások után 153,5 milliárd forintot tett ki. Az összegből 118,4 milliárd forint felhasználásáról döntött a kormány.