Az államháztartás központi alrendszerének 2010. évi pénzforgalmi hiánya 869,8 milliárd forint, ami szinte pontosan megegyezik a 870,3 milliárd forintos eredeti éves előirányzattal. A deficit a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százaléka. Ez a vártnál magasabb GDP miatt egytized százalékkal alacsonyabb az eredetileg célzott mértéknél. Az, hogy az EU-módszertan szerinti 3,8 százalékos hiánycélt sikerült-e tartani, az a különféle intézmények mérlegeitől és különösen az önkormányzati szféra 190 milliárd forintra várt deficitjének tényleges alakulásától függ - írja a GKI.

A költségvetési tervhez képest kiugróan nagy elmaradás mutatkozik a társasági adóban, csak 323 milliárd, a korábbi különadó tavalyi visszaigényléseivel csökkentve 290,6 milliárd forint folyt be az év egészére eredetileg tervezett 609 milliárdhoz képest. (Decemberben viszont a befizetés 158,9 milliárd forint volt, szemben a 2009. decemberi 132,6 milliárddal.) A jelentős elmaradást a válságadók adóalap-csökkentő hatása, az alacsonyabb társasági adókulcs júliusi kiterjesztése, a vállalati deviza- (főleg svájci frank-) hiteleken elszenvedett jelentős pénzügyi veszteségek és tervezési hiba magyarázza (a válság a tavaly feltételezettnél tartósabban csökkentette az adóbevételeket). A nyereségadó-kieséseket az eredeti költségvetésben nem szereplő, 333,9 milliárd forintos banki és ágazati különadók ellensúlyozták.

Áfából a tervezettel megegyező bevétel származott. A jövedéki adónál és a regisztrációs adónál elmaradás mutatkozott, amiben a fő szerepet a tavaly eladott dohánytermékek egy részének már 2009-ben befizetett adója játszotta. A társadalombiztosítási járulékok befizetései (a magánpénztári befizetések átirányításával is) némileg meghaladták a tervezettet, míg a személyi jövedelemadónál 113 milliárd forintos elmaradás mutatkozott.

A jövedelemadó-bevételek végső alakulását az adóváltozások miatti "taktikai elemek" is befolyásolhatták. Lehetséges, hogy tavalyi szja- és társasági jövedelmeket széles körben áttolták 2011-re a kedvezőbb idei adókulcsok miatt. Az államháztartás kiadásait tekintve figyelemre méltó, hogy a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok az előirányzatukat 721 milliárd forinttal meghaladó összeget költöttek el, igaz, bevételeik is 581 milliárd forinttal meghaladták a költségvetésben tervezettet. Így az itt jelentkező tényleges túlköltés 140 milliárd forintra tehető.