Az MTI által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy az idei átlagos inflációt a kutatók 3,8-4,2 százalékra várják, míg a kormány 3,5 százalékos, a jegybank 4,0 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol.

A gazdaságkutató intézetek idei GDP előrejelzései a 2,5-3,3 százalékos sávban helyezkednek el, ezen belül a Pénzügykutató számít a legkisebb növekedésre, 2,5 százalékra, míg a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább 3,3 százalékos prognózissal. Közöttük helyezkedik el a GKI 2,7, illetve a Kopint-Tárki 3,0 százalékos GDP várakozása. A kormány és az MNB előrejelzése szinte azonos: erre az évre prognózisuk 3,0 illetve 3,1 százalékos gazdasági növekedést tartalmaz.

A beruházások várható alakulásában már jelentősebb eltérés rajzolódik ki. A legalacsonyabb a Pénzügykutató 2,0-3,0 százalékos előrejelzése, a legmagasabb a GKI és a Kopint-Tárki 4,0-4,0 százalékos várakozása, míg a Századvég 3,8 százalékos beruházási bővülést vár. Az MNB prognózisa ebbe a sorba illeszkedik bele 3,2 százalékos állóeszköz-felhalmozási adattal, ugyanakkor a kormány rendkívül optimistának tűnik a költségvetési adatsorba írt 6,9 százalékos beruházásnövekedési ütemmel.

Az idei infláció várható megítélésében konszenzus látszik: a GKI 3,8 százalékos és a Századvég 4,2 százalékos előrejelzése kis különbséget mutat, közöttük helyezkedik el a Kopint-Tárki 3,9, illetve a Pénzügykutató 4,0 százalékos inflációs várakozása.

A jegybank 4,0 százalékos inflációt vár, ami a gazdaságkutatók átlagának felel meg, a kormány prognózisa ennél alacsonyabb áremelkedéssel számol, a költségvetés sarokszámai között 3,5 százalékos infláció szerepel.