Matolcsy bejelentésének külföldi visszhangja: nyugdíjreformból gazdasági katasztrófa?
A nemzetközi sajtó is felfigyelt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai, a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó bejelentésére. A kommentárokból kiderül, a lépés mindössze rövid távú megoldással szolgálhat, hosszú távú következményei egyelőre beláthatatlanok.
A magyar kormány ultimátumot adott a lakosságnak nyugdíjügyben - kommentálta a Bloomberg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai, a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó bejelentését. A gazdasági hírügynökség az ING elemzőjét idézve rémálomnak nevezi a magánnyugdíjpénztárak államosítását, amelyet párhuzamba állít egy korábbi - hasonlóan költségvetési kényszer szülte - argentin döntéssel. A kormány az összesen mintegy 2800 milliárd forintnyi (a GDP 10 százalékát kitevő) magánpénztári pénzek állami rendszerbe történő visszacsatornázásával egyrészt lehetőséget teremt az uniós szinten kimagasló állománya mérséklésére, másrészt növeli a költségvetés mozgásterét azzal, hogy a kiadási oldalon egy óriási tételt (a magánpénztárakba történő továbbfizetést) megszüntet - jegyzik meg a külföldi lapokban megjelent beszámolók.
A nyugdíjrendszerrel való babrálás nem egyedülálló magyar sajátosság - emlékeztet a külföldi sajtó. A lengyeleknél is eltérítették a magánpénztárakba irányuló nyugdíj-befizetéseket, ám Donald Tusk kormányfő a napokban jelezte, már dolgoznak azon a terven, amivel a pénztárak kiesését nyugdíjkötvények kibocsátásából fedeznék. Tavaly a litvánok és az észtek is hozzányúltak a nyugdíjbefizetésekhez - a litván kormány ideiglenesen csökkentette, az észt teljesen befagyasztotta a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket 2009-ben.
A BusinessWeek felhívja a figyelmet, hogy Magyarország eljárása némiképp különbözik az Argentína által 2008-ban alkalmazott modelltől. A dél-amerikai ország kormánya akkor egyszerűen államosította az intézményrendszert, a magyar kormány most ellehetetleníti a 18 pénztár működését, hogy az állami rendszerbe automatikusan visszacsatornázza a 3 millió járulékfizetőt. A Stabilitás Pénztárszövetség által nyílt zsarolásnak nevezett bejelentést a CIB szakértője a Reutersnek nyilatkozva "erős érvelésnek" nevezte, amely számos ember számára elég meggyőző lesz ahhoz, hogy az állami rendszerbe való visszalépés mellett döntsön.
A NowPublic által idézett szakértők szerint a deficitcsökkentési kényszer miatt szűkre szabott költségvetési kereteket fellazítani hivatott lépés csak rövid távon jelenthet megoldást a költségvetés problémáira, hosszabb távon azonban egyenesen gazdasági katasztrófához vezethet.
A WSJ Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentését ismertető cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a magán-nyugdíjpénztárak által kezelt pénzek felét a részvénypiacokon, másik felét pedig az állampapír-piacon fektették be az alapkezelők - a rendszer átalakításával járó tőkekivonás negatívan érintheti az eszközárakat, s a hazai deviza megítélésén is ronthat. A pénztárak által kezelt mintegy 2800 milliárd forint a leendő nyugdíjasok juttatásainak 30 százalékát adná, a maradék 70 százalék a munkáltatói befizetésekből származik, amit az állam kezel. A központi rendszerbe visszacsatornázott pénzekre érvényes lesz a kezdetektől működő állami garanciavállalás - amennyiben a pénztár által (rosszul) kezelt pénzek nem érik el a teljes nyugdíj-jogosultság 30 százalékát, a kormány kiegészíti őket; hogy milyen forrásból, egyelőre nincs tisztázva.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.