A La Nación című argentin lap szerdai beszámolója szerint az IMF szakértői már december elején Buenos Airesbe utaznak, hogy segítsék az állami statisztikai szolgálat munkáját. A probléma a hivatalos inflációs adat és a független szakértői számítások közti eltérés: a fogyasztói árak éves emelkedésének mértéke a hivatalos adat szerint októberben 11,1 százalék volt, gazdaságkutató intézetek szerint viszont jóval magasabb. Független számítások szerint az idén 25-30 százalék között lehet az infláció, az élelmiszerárak pedig akár 40 százalékkal is emelkedhetnek. A segítségkérés tényét az IMF megerősítette, közleménye szerint az argentin hatóságok a fogyasztói árindex meghatározásában igénylik a nemzetközi pénzügyi szervezet közreműködését. 

A Buenos Aires-i kormányzatot 2007 óta éri az a vád, hogy manipulálja az inflációs adatokat. Később más kimutatások, például a gazdasági növekedés alakulását mutató adatsorok pontossága körül is kételyek merültek fel. Argentína és az IMF viszonya terhelt. Mélyen beivódott rossz emlék a 2001-2002-es válság, a gazdaságtörténet egyik legnagyobb szabású államcsődje, amelyet az IMF segítségével sem sikerült elkerülni. Argentína végül közel 150 milliárd dollár külső államadósság átütemezésére kényszerült. Bírálók szerint az összeomlásban nagy szerepe volt a gazdaság bajaira kínált IMF-terápiának. 

Az évtized közepén Buenos Aires befagyasztotta kapcsolatai az IMF-fel: 2005-ben Néstor Kirchner akkori elnök elrendelte a nemzetközi pénzügyi szervezettel szemben fennálló összes, közel 10 milliárd dolláros tartozás törlesztését, és megtiltotta, hogy az IMF bármilyen módon beleszóljon az argentin gazdaságpolitikába. 

A viszony tavaly enyhülni látszott, arról jelentek meg hírek, hogy Argentína felújítja az IMF-tagok körében szokásos évi rendes konzultációt a washingtoni központú szervezettel, de Argentína továbbra is az egyetlen állam a legfejlettebb országokat és legnagyobb feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20 csoportban, amely nem enged betekintést az IMF-nek a gazdasági ügyekbe.