17,5 milliárdot fizetett be a költségvetésbe a a MOTIM Zrt.
A Magyaróvári Timföld és Műkorund (MOTIM) Zrt. a privatizáció óta eltelt időszakban 17,5 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe különböző adók és járulékok formájában - közölte az Altus Befektetési és Vagyonkezelő (Altus) Zrt. pénteken.
A közlemény emlékeztet arra, hogy nyilvánosságra hozta a Magyaróvári Timföld és Műkorund (MOTIM) Kft. privatizációs szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., s az ebben rögzített kötelezettségekről készült teljesítési beszámoló elérhető az Altus honlapján. A MOTIM Kft.-t megvásárló vevők (Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. és GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.) beszámolója tartalmazza a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek eddigi teljesítéséről szóló részletes tájékoztatást - áll a közleményben. A beszámoló sorra veszi a vevők vállalásait és azok teljesítését. A dokumentum szerint a vevők minden vállalásukat teljesítették, szerződésszegést nem követtek el.
Azaz a vevők a MOTIM-ot a vállalásnak megfelelően működtetik, miután a cég 2000-ben létrehozott három gazdasági társaságot: a MOTIM Alimíniumszulfát Kft.-t, a MOTIM Kádkő Kft.-t és a MOTIM Műkorund Kft.-t, majd 2001-ben a szolgáltatói tevékenységet végző részlegeket is önálló társaságokba szervezte. Ezek az Acélkar Kft. és a Mogépszer Kft. (gépészeti tevékenység), az M-Automatika Kft. (műszerész tevékenység) és a Mavika Kft. (villamos tevékenység). Az utolsó még nem teljesített vállalást, a 15 éves működtetési kötelezettséget 2010. december 21-én teljesítik a vevők.
További vállalás volt, hogy a vevők biztosítják az alumíniumipar magyarországi vertikális kapcsolatrendszerének fanntartását és részt vesznek annak fejlesztésében, valamint hazai forrásból szereztek be az alap- és segédanyagokból (mészhidrát, marónátron, kénsav) nem csak annyit, amennyit vállaltak, hanem többet is a vonatkozó időszakban. Továbbá a MOTIM a timföldtermelésének 2002-ben történt leállításáig a bauxit igényét 100 százalékban a Bakonyi bauxitbánya Kft.-től szerezte be. Vállaltak a vevők beruházásokat is, 1996-2000 év között 3 milliárd forint értékben. Ebből termelési célra 2,241 milliárdot, környezetvédelmi célra 759 millió terveztek, de ténylegesen 2,783 milliárd és 1.031 milliárd valósult meg belőlük, összesen tehát a vállalásnál több, 3,814 milliárd forintnyi.
Vállalták a vállalásig feltárt környezeti károk felszámolását is 10 évig. A MOTIM 1996-tól 2006-ig összesen 19,82 milliárd forintot fordított környezetvédelmi munkák elvégzésére. Az 1999-2000. évben az új 5/1-es tározó költségeit ugyanakkor a kárelhárítási tervben tüntették fel, mert a tározó építése szükséges volt a kárelhárítási munkák határidőre történő elvégzéséhez - jegyzik meg, hozzátéve: a MOTIM 2006-tól már a környezetvédelmi hatóságokkal történő megállapodások alapján végzi ez irányú tevékenységét. A vevők kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a társaság működése során képződött felosztható nyereséget legkevesebb 5 évig a társaságba visszaforgatják. Ez 1995-1999 között megtörtént.
A munkavállalókkal kapcsolatos vállalás volt, hogy 2 éven belül nem kezdeményezik a kollektív szerződés módosítását a dolgozók számára hátrányos feltételekkel, ehelyett 6 éven keresztül nem történt meg az ilyen irányú módosítása a kollektív szerződésnek, sőt az első két évben a létszámot a társaság növelte. Egy munkakörülményeket javító vállalás nyomán 1996-ban a társaság megállapodást kötött az érdekképviselettel. Ennek alapján évente készült részletes program erre az érdekképviselettel egyeztetve és a 100 millió forintos vállalással szemben a társaság 5 év alatt 302 millió forintot fordított a munkakörülmények javítására.
A társaság fentiek mellett egy további vállalását teljesítve 1996-2000 között olyan bér-, jövedelem- és szociálpolitikát folytatott, amely igazodott a környezetéhez és arányban állt az alkalmazottak teljesítményével. Egy másik vállalásnak eleget téve nyugdíjpénztári támogatást nyújtott a dolgozóknak, egy 1996-2000 közötti ötéves vállaláshoz képest a társaság még 2009-ben is biztosította ezt a lehetőséget. A beszámolóban említett mellékletek több mint száz oldalt tesznek ki, s a vevők hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen mellékletekbe az MNV Zrt. bárkinek betekintést engedjen - áll az Altus közleményében.
Az MTI korábban hírt adott arról, hogy nyilvánosságra hozta az alumíniumipari privatizáció szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján. Az 1995-ös szerződés szerint a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. az Altusnak és a GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nek adta el a MOTIM törzstőkéjének 90 százalékát kitevő üzletrészét fele-fele arányban. Az összesen 987,98 millió forintos névértékű üzletrészekért a vevők összesen 705 millió forintot fizettek. A szerződések szerint az Altus nem MOTIM üzletrészt vásárolt, hanem Balassagyarmati Fémipari Kft., üzletrészt is, illetve 1996-ban a MOTIM vett üzletrészt a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben, 1997-ben pedig a Hungalu Kereskedelmi Kft.-ben az alumíniumipari privatizáció során.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.