Simor: 8-10 év kell a külső adósság normalizálásához
Simor András szerint 8-10 év szigorú fiskális politika és évi közel 4 százalékos GDP-arányos külkereskedelmi többlet kell ahhoz, hogy Magyarország külső államadóssága a regionális társakéhoz hasonló kezelhető szintre kerüljön.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Heller Farkas Szakkollégium szakmai hetének keretében, a Budapesti Corvinus Egyetemen egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államadósság fenntarthatóságáról szólva úgy fogalmazott: "nincs gyors megoldása ennek a problémának. Ez egy nagyon hosszú menetelés lesz, mire a magyar gazdaság eljuthat körülbelül 10 év múlva arra a szintre, ahol jelenleg a szomszédaink vannak".
A magyar gazdaság válságának kialakulásáról szólva a jegybank elnöke hangsúlyozta: a külföldi hatásokon túl elsősorban az járult hozzá, hogy az állam fölszívta a belföldi megtakarításokat. Ennek következtében külföldi forrásokból kellett finanszírozni a beruházásokat. A külföldi szereplők azonban nem vállalták magyarországi kereslet forint alapú kielégítését, s ezért nőhetett meg a válság tetőpontján tapasztalt szintre a deviza-eladósodottság.
Három tényező
Magyarország növekedési kilátásaival kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően három tényező befolyásolja a gazdasági növekedési pályáját: a munkaerőpiaci aktivitás, a beruházás mértéke, valamint a technológiai fejlődés. Ez utóbbival a válság előtt sem volt gond, de a beruházás mértéke és a munkaerőpiaci aktivitás már a válság előtt is alacsonyabb volt Magyarországon a régiós vetélytársaknál. A munkaerőpiaci aktivitás helyzete javult az elmúlt egy év során meghozott kormányzati döntéseknek köszönhetően, a különadók viszont csökkenthetik a befektetési hajlandóságot Magyarországon - jelentette ki.
Simor András az inflációs pályát értékelve úgy fogalmazott: az infláció akkor csökkenthető tovább, ha a munkaerőpiaci aktivitás növekedése képes ellensúlyozni a gazdasági növekedés inflációnövelő hatását. Az árszint alacsonyan tartásához a magyar gazdaság kockázati prémiumának is csökkennie kell - tette hozzá.
Az MNB-elnök megismételte november 11-én, a 2011. évi költségvetés értékelésekor megfogalmazott kritikáját, amely szerint nem megnyugtató, hogy a költségvetési hiány csökkentése nem hosszú távú reformokon alapul. Nem segíti a kockázati felár csökkenését, ha átmeneti intézkedések vannak ráadásul a beruházások is csökkenhetnek - mondta a jegybank elnöke.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.