A jegybankelnök azt mondta: "a problémát mi abban látjuk, hogy a kormány jelentős adócsökkentést hajt végre, és ezt részben különadókkal ellentételezi, amelyek átmenetiek. Az a kérdés, hogy miután ezek kifutnak, mi fogja pótolni a kieső bevételeket".

"Attól tartunk, hogy amikor az átmeneti adók kifutnak, akkor kevés lesz a költségvetés bevétele és újabb nagy hiány teremtődik a költségvetésben. Így adóemelésre, vagy nagyobb kiadáscsökkentésre lesz szükség" - magyarázta Simor András, aki a riporter kérdésére elmondta azt is, hogy "a nemzeti bank a költségvetésről mond véleményt. Ezzel kívánjuk segíteni a kormány munkáját". Később ugyanerre reagálva elmondta, hogy a nemzeti banknak nem az a feladata, hogy alternatív költségvetést készítsen, hanem a véleményezés.

"A kockázatokra és következményekre akarjuk felhívni a kormány figyelmét. Arra, hogy mi mit látunk, mi lesz 3 év múlva a költségvetésben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint" - emelte ki a jegybankelnök.

"A különadó meghosszabbítása lehet egy biztos forrás, ám a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol a beruházásokra" - mutatott rá a HírTV műsorában Simor, aki szerint ha fennmaradnak, akkor nehezen kiszámítható gazdasági környezetet teremtenek a befektetők számára. "Így nem tud eléggé gyorsulni a magyar gazdaság növekedése" - húzta alá az MNB elnöke. "Nagyon örülnék annak, ha egy egységes bankadó alakulna ki Európában, ami alacsony lenne. A magas bankadó ugyanis hátráltatja a hitelezést és nem serkenti a gazdasági növekedést" - fűzte hozzá. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a vasárnap esti műsorban megismételte korábbi kijelentését, miszerint hiányolja a mélyreható szerkezeti átalakításokat a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

A riporter a jövő évi költségvetés hiányra vonatkozó kérdésre Simor András kifejtette, hogy "nem tudom, hogy mikor volt 2,5 százalékos a hiány Magyarországon". "Korántsem biztos azonban, hogy az Európai Unió úgy dönt, hogy kikerülünk a túlzott deficiteljárás alól" - figyelmeztetett a jegybank elnöke, ugyanis az unió azt is vizsgálja, hogy a kormány a hiánycsökkentést strukturális kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő intézkedéssel éri-e el. Azoknak az intézkedéseknek, amit a magyar kormány hozott, jelentős része átmeneti - hangsúlyozta Simor András, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarországgal szemben az unió nagyon szigorú. Ennek az az oka, hogy Magyarország 2004 óta van túlzott deficit-eljárás alatt - nyilatkozta az MNB-elnök, aki ugyanakkor arról is szólt, hogy ha a túlzott deficiteljárás alól kikerül Magyarország, az egyértelműen növeli a befektetői kedvet.

Simor András a műsorban azt is elmondta, hogy a vállalatok meg fogják próbálni áthárítani a fogyasztókra a plusz terhet. Ha az összes adót áthárítanák, az durván 1 százalékponttal emelné az inflációt - érzékeltette a jegybankelnök, aki emlékeztetett arra is, hogy elsődlegesen a nemzeti bank feladata az infláció alacsonyan tartása. A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az árstabilitás érdekében, és ha úgy látjuk, hogy összességében a folyamatok eltérnek ettől az inflációs céltól, akkor az a kötelezettségünk, hogy megtegyük a szükséges intézkedéseket - fogalmazott Simor András.