Inotai: integrációs kényszert okoz a válság
Az elmúlt évek gazdasági válsága "óriási mélyítési kényszert" gyakorol az európai integrációra, de még a legsikeresebben megvalósuló gazdasági kormányzás is csak tüneti kezelésre képes - mondta Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója egy szerdai budapesti konferencián.
A 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökségről a Zsigmond Király Főiskola és a Világgazdasági Kutatóintézet szervezésében megrendezett eseményen Inotai András kiemelte: korábban minden uniós bővítést az integráció további mélyítése előzött meg, ez azonban a 2004-es bővítés előtt elmaradt. Mindazonáltal, bármilyen módon is valósul meg a gazdasági kormányzás, csak a tüneteket kezelheti majd. Nem oldhat meg olyan problémákat, mint például azt, hogy az eurózóna nem optimális valutaunió, mivel eltérő fejlettségű országok alkotják, vagy hogy a tagállamok ragaszkodnak a fiskális politika megtartásához - mondta.
A görög gazdaság "kimentésével" kapcsolatban Inotai András úgy vélekedett: a fiskális konszolidáció nem hosszú távú megoldás, csak felszíni kezelés. Míg az Egyesült Államok offenzív monetáris politikát folytat, és egy második ösztönző csomagot dolgoz ki, az EU-ban mindenhol a fiskális konszolidáció került előtérbe - jegyezte meg. Mint mondta, a válságkezelés költségei megnövelték az államadósságot az egyes országokban, de ha ezt új munkahelyek teremtésére és a versenyképesség növelésére fordítják, akkor ez megtérülő befektetés. Azonban a felhalmozott adósságot egyetlen jelenlegi uniós terv sem képes belátható időn belül csökkenteni - tette hozzá.
A válság megmutatta, hogy az eurózónán belül is van szakadék a pénzügyi válságot nagyobb baj nélkül átvészelő és azt jobban megsínylő országok között, de újabb is keletkezhet, ha a német gazdasági növekedés, amelynek mintegy 90 százaléka az exportból ered, tartós lesz, és ehhez a francia gazdaság nem tud csatlakozni - mutatott rá.
Somai Miklós, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az EU közös költségvetésének jövőjéről elmondta: problémát okozhat, hogy nincsenek "kőbe vésett plafonok", csak lefelé lehet eltérni a meghatározott számoktól. Gondot jelenthet az is, hogy nehéz az új célok beillesztése, mivel csak utólag derül ki, melyik tagállam kap majd a célokhoz társított összegekből. A költségvetési vitát nehezítik a nagy tagállamok érdekei is: "gyengült az indokoltsága" például a brit visszatérítésnek, amelyet még 1984-ben harcolt ki Margaret Thatcher akkori miniszterelnök, de a változtatást Nagy-Britannia vétójoga akadályozhatja - magyarázta. A 2013 utáni költségvetést összességében a spórolás szándéka határozza meg, miközben az uniónak olyan új kihívásokkal kell szembenéznie, mint a globalizáció vagy a klímaváltozás - hangsúlyozta. Hozzátette: mindehhez szerkezetmódosításra van szükség, de újabb összegeket csak a közös agrárpolitikából lehet nyerni.
Botos Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a sikeres uniós elnökség sokat segíthet a magyar külkereskedelemnek, míg a sikertelen elnökség azt hátráltathatja. Botos Balázs olyan tendenciákra mutatott rá a magyar külkereskedelem alakulásáról szólva, mint az erőteljes, de a régió más államaihoz képest elmaradó exportnövekedés, az export földrajzi megoszlásának javulása az uniós csatlakozás óta vagy az ázsiai országok részarányának emelkedése, amely azonban még mindig "messze elmarad a kívánatostól". Mint mondta: az ázsiai piacok szerepe erősödik a magyar export bővülésében, a régión belüli kereskedelem is élénkül, és a válság által leginkább sújtott ágazatok "lassan magukra találnak". A jövőbeli külkereskedelmi stratégia kidolgozásánál olyan ágazatokat bekapcsolását kell szem előtt tartani, amelyek korábban fontosak voltak, de valamiért visszaszorultak, a földrajzi megoszlást tovább kell erősíteni, és növelni kell a kis- és közepes vállalkozások exportképességét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.