Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, és a keletkezett kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül. Georgieva rámutatott annak a helyzetnek az ellentmondásosságára, hogy miközben az uniós végrehajtó testületnek vannak eszközei a pakisztáni árvízkatasztrófa áldozatainak megsegítésére, ilyen jellegű szerencsétlenség esetén a szolidaritási alap nem használható fel. Valamilyen módon azonban kell tudni segítő kezet nyújtani a bajba jutottaknak - tette hozzá. 

Az EU-biztos úgy vélekedett, hogy a strukturális, illetve vidékfejlesztési alapok - amelyeket egyébként a tagországok soha nem használnak ki száz százalékig - felhasználhatóak lehetnek a kárt szenvedett infrastruktúra helyreállítására, környezetvédelmi megfigyelő tevékenységre, a szennyezett területek rehabilitációjára, vagy éppen a földhasználat jellegének megváltoztatásával kapcsolatos költségek fedezésére - ez utóbbira azért, mert elképzelhető, hogy a szerencsétlenség következtében adott területeken nem folytatható tovább a korábbi mezőgazdasági tevékenység. 

"Első pillantásra az uniós szabályozás megfelelőnek látszik" - mondta Georgieva, de ehhez hozzátette: az uniós végrehajtó testület nem zárkózik el kategorikusan a módosítási elképzelésektől. Ami a vörösiszap minősítését illeti, elmondta: ha az anyag túl sok nehézfémet tartalmazna, akkor veszélyes anyagnak kellene minősíteni, de a magyar hatóságok közlése szerint a jelen esetben nem ez a helyzet. A másik lehetséges jogszabályi változtatás területét abban jelölte meg, hogy a vállalatokat talán szigorúbb eszközökkel kell rábírni kötelezettségeik teljesítésére. A vitában több képviselő is hangsúlyozta, amit Georgieva a történtek fő tanulságaként emelt ki: a rendeletalkotás mellett ügyelni kell a rendeletek végrehajtására, a környezetvédelmi előírások szigorú betartására.  

Több zöldpárti EP-képviselő szükségesnek mondta, hogy "a felügyelőket is felügyelni kell", vagyis európai szintű környezetvédelmi felügyeleti tevékenységet szorgalmaztak a nemzeti felügyeleti hatóságok felett. Válaszában Georgieva elvetette ezt a gondolatot, és leszögezte, hogy a jelenleg érvényes uniós szabályok értelmében az ilyen jellegű felügyelet ellátása nemzeti hatáskörben van. 

A vitában több magyar EP-képviselő szólalt fel. A néppárti Áder János megállapította, hogy az unió jelenleg "eszköztelen" az ilyen katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte elérkezett az idő arra, hogy áttekintsék a veszélyes anyagok listáját, és a vörös iszapnak erre a listára vissza kell kerülnie. Szorgalmazta továbbá, hogy a veszélyes tevékenységet folytató üzemek számára írjanak elő kötelező felelősségbiztosítást. Fontosnak mondta azt is, hogy új pénzügyi rendszert alkossanak, ami hatékony - érdemi és gyors - segítséget tud nyújtani a károsult országoknak. 

A szocialista Tabajdi Csaba szerint át kell alakítani az uniós szolidaritási alapot: célszerű lenne a támogatások körét az ipari katasztrófákra is kiterjeszteni, valamint a pénzben kifejezhető kár mértékére vonatkozó küszöbértéket csökkenteni. Az Európai Bizottságnak - hangsúlyozta - ellenőriznie kell a technológiai fegyelem betartását. 

Kovács Béla (Jobbik) szerint egyre kevesebb a remény arra, hogy a nyomozás során kiderül az igazság, és megtudhatjuk, kik a felelősek a katasztrófáért. Idézett azonban a képviselő olyan véleményeket, miszerint a gátszakadás a gátlástalan nyerészkedésnek és a súlyos technológiai fegyelemsértéseknek tudható be. A konzervatív EP-képviselők soraiban ülő Bokros Lajos szerint a szerencsétlenségben nem csak az érintett vállalatnak van felelőssége, hanem a hatóságoknak és az önkormányzatoknak is. Magyarországon a közigazgatás nem eléggé felkészült, hogy megelőzzön ilyen katasztrófahelyzeteket - vélekedett.