KSH: a szeptemberi infláció 3,8 százalék
Szeptemberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak és 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az elemzők 3,5-4,2 százalék közötti éves inflációt vártak.
A maginfláció szeptemberben 0,1 százalék volt augusztushoz képest, 12 havi összehasonlításban 1,5 százalékkal emelkedett. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 4 százalék volt, az egyhavi 0,1 százalékkal csökkent.
Az idén augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,6 százalék volt. 2009. augusztushoz viszonyítva az árak 3,7 százalékkal nőttek. Az első nyolc hónapban átlagosan 5,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly szeptemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,1 százalék volt. Előző év azonos időszakához viszonyítva az árak 4,9 százalékkal növekedtek. Tavaly az első kilenc hónapban, átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH adatai szerint 2010 augusztusához viszonyítva az élelmiszerek árai 0,4 százalékkal csökkentek, főként az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 7,7 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,8 százalékos növekedése következtében. A liszt ára 15,3, az étolajé 4,7, a sajté 2,2 százalékkal nőtt, a cukor, a szalámi, a szárazkolbász és a sonka ára egyaránt 1,5 százalékkal emelkedett.
A ruházkodási cikkek a szezonváltás miatt 3,6 százalékkal drágultak, de emelkedtek az egyéb cikkek árai is (0,4 százalékkal), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. Kisebb, 0,3, illetve 0,2 százalékos áremelkedés volt a szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében, míg a tartós fogyasztási cikkek ára nem változott egy hónap alatt.
A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 0,8 százalékkal csökkentek, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 10,7 százalékkal lettek olcsóbbak.
Mináry Borbála, a KSH statisztikai főosztályának vezetője elmondta: az inflációt főként az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek drágulása húzta felfelé, míg a növekedés ellen hatott az idényáras élelmiszerek és a szolgáltatások árcsökkenése. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy éves összehasonlításban a zöldségek és gyümölcsök közel 40 százalékkal drágultak.
Éves összehasonlításban 2009 szeptemberéhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az idényáras élelmiszerek ára 36,3 százalékkal, a sajté pedig 10,3 százalékkal nőtt. A cukor ára ugyanakkor 8,1, a péksüteményeké 5,7, a sertészsiradéké 5, a sertéshúsé 4,7, a tojásé pedig 3,6 százalékkal csökkent.
Az átlagosnál nagyobb mértékben 6,3 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok ára csaknem 16 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk ára pedig 4,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 5,8 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, valamint 5,5 százalékkal a háztartási energia. Utóbbin belül a vezetékes gáz ára 13,6 százalékkal nőtt, a távfűtésé 10,7 százalékkal csökkent.
Átlag alatti, 3,1 százalékos áremelkedést regisztráltak a szolgáltatások körében, ezen belül a távolsági utazás 12,8, a szemétszállítás 5,4, a helyi tömegközlekedés 5 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,9 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebben fizetni mint egy évvel ezelőtt.
Az Európai Unió 27 tagállamában 2010 augusztusában a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál. Árcsökkenés volt megfigyelhető többek között Írországban, és Lettországban, a legnagyobb – 7,6 illetve 5,6 százalékos – áremelkedést pedig Romániában és Görögországban mérték.
Mináry Borbála elmondta: a hatósági áras termékeknél a következő hónapokban nem várható emelkedés, mivel például év végéig közműdíj emelési moratórium van.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.