2010. október. 04. 12:24 MTI Utolsó frissítés: 2010. október. 04. 16:18 Gazdaság

Londoni elemzők: a kormány csak stresszhelyzetben fordulna az IMF-hez

A magyar kormány valószínűleg csak komoly "piaci stresszhelyzet" esetén kérne az IMF-től újabb hitelt − vélekedtek az önkormányzati választások után várható fejleményekről hétfői kommentárjaikban londoni elemzők.

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és befektetési tanácsadó cég hétfői értékelése szerint az önkormányzati választások végeztével a piac most már reméli, hogy a Fidesz végre részletezi a költségvetés rendbetételére kidolgozott terveit. Jóllehet Magyarország "messze jár attól, hogy új Görögországgá váljék", térségi összehasonlításban magas államadósság-rátája és közelmúltbeli "költségvetési lazaságai" miatt azonban az ország továbbra is kötéltáncot jár − fogalmaztak a Capital Economics londoni elemzői.

A ház közölte, hogy három okból is kétli a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatti jövő évi államháztartási hiánycél teljesíthetőségét. Az egyik ok a tavalyi hiányadat minap bejelentett felfelé módosítása, amely megnehezítette a további hiánycélok elérését. A második ok az, hogy a 3 százalék alatti jövő évi hiányra tett ígéret betarthatósága − a Capital Economic elemzőinek megítélése szerint − "számos derűlátó teljesítmény-célkitűzés" megvalósulásának függvénye. Ezek közé tartozik az idei 3,8 százalékos hiánycél tartása, ami a cég elemzői szerint − éppen a tavalyi deficitadat módosítása nyomán − "valószínűtlennek tűnik". Túlzottan optimistának tartják a 2,5 százalék körüli jövő évi gazdasági növekedési várakozást, amellyel szemben a Capital Economics londoni szakértői csak 1,5 százalékos magyar GDP-növekedést várnak 2011-ben.
 
Mindemellett a kormány költségvetési terveinek teljesítése valószínűleg továbbra is erőteljesen a bevételnövelő intézkedésektől függ majd − köztük "az ellentmondásos és populista bankadótól" −, semmint konkrétabb kiadáscsökkentési lépésektől − vélekedtek a Capital Economics elemzői.
 
A ház becslése szerint a jelenlegi helyzet alapján 350 milliárd forintnyi − a GDP-érték 1,25 százalékának megfelelő − további költségvetési szigorításra lenne szükség a kormányzati hiányígéretek teljesítéséhez. A cég összességében azzal számol, hogy az államháztartási konszolidáció lassabb lesz a tervezettnél, és a GDP-arányos hiány még jövőre is 4 százalék körül marad. Ha ez az előrejelzés helytállónak bizonyul, a forintra "kemény menetek várnak" a következő években − jósolták a Capital Economics elemzői.            
 
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege hétfői helyzetértékelésében szintén úgy vélekedett, hogy a tavalyi költségvetési hiány felfelé módosításával az idei év költségvetési kiindulópontja is rosszabb lett a korábban gondoltnál. A kormány ugyan ragaszkodik ahhoz, hogy nincs szükség további megszorításra, látni kell azonban a szeptemberi és az októberi költségvetési számokat annak megítéléséhez, hogy ez az álláspont összeegyeztethető-e az idei 3,8 százalékos, és a jövőre kitűzött 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal − írták a Morgan Stanley elemzői.

A ház szerint a tervezett egységes adókulcs az egyik olyan kérdés, amelyben a piac valamelyes tisztánlátást szeretne, miután egymásnak ellentmondó üzenetek érkeztek a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy ezt az adófajtát milyen ütemben kívánják bevezetni. Korábban úgy tűnt, hogy az új adórendszert fokozatosan léptetnék életbe, elkerülendő a jelentősebb sokkokat a bevételi oldalon, Orbán Viktor miniszterelnök azonban nemrégiben jelezte, hogy szeretné 2011-től azonnali hatállyal bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot − áll a Morgan Stanley hétfői elemzésében.

A cég londoni szakértői szerint mindent egybevetve "szinte bizonyos", hogy az új adórendszer életképességéhez további kiadáscsökkentések − vagy pedig a bankadó mintájára más területeken is hasonló, egyszeri különilletékek − válnak szükségessé.

A Morgan Stanley ugyanakkor közölte, hogy nem ért egyet azokkal a piaci szereplőkkel, akik szerint a kormány a helyhatósági választások után új hitelprogramról kívánna megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal. A cég szerint "ez nem illene bele egy olyan kormány karakterébe, amely kifejezett célként határozta meg a nemzetközi szervezetektől független gazdaságpolitika folytatását".

A ház szerint nem kétséges, hogy az IMF továbbra is kész és képes segíteni Magyarországnak, akár az új elővigyázatossági hitelkeret hozzáférhetővé tételével, akár a jelenlegi egyezmény meghosszabbításával. A Fidesz-kormány azonban valószínűleg csak akkor keresné meg ismét a valutaalapot, ha "a finanszírozási piacok súlyos stresszhelyzetbe kerülnének, de előbb nem".

Az újabb magyarországi IMF-program esélyeiről és szükségességéről eltérő előrejelzések forognak a City elemzői között, de az utóbbi időben többségi véleménnyé vált az a prognózis, hogy a magyar kormány nem fordul újabb hitelmegállapodásért a Nemzetközi Valutaalaphoz.

A BNP Paribas bankcsoport citybeli elemzői a magyarországi választásokkal kapcsolatos kommentárjukban valószínűtlennek nevezték az IMF-program megújítását, ezért szerintük a befektetői figyelem az önkormányzati választások után a 2011-re szóló költségvetési javaslatokra összpontosul.

zöldhasú
Hirdetés