Az Eurostat uniós statisztikai hivatal keddi jelentése szerint az ipar teljesítménye nem változott júliusban az előző hónaphoz képest a 16 tagú euróövezetben, és stagnált a huszonheteknél is.

Ugyanakkor az egy évvel korábbihoz viszonyítva erőteljes növekedést mért az Eurostat, az euróövezetben 7,1 százalékkal, az EU egészében 6,8 százalékkal haladta meg az ipari termelés az egy évvel korábbi szintet. Ez azonban lassulás az előző hónapban mért, a tizenhatoknál 8,3 százalékos, a huszonheteknél 7,9 százalékos növekedéshez képest, bár a visszaesés is mérséklődött tavaly júniusról júliusra.

A júliusi adatok gyengébbek a vártnál, az elemzői előrejelzések alapján arra lehetett számítani, hogy az euróövezet ipara havi szinten 0,2 százalékkal, éves összevetésben 8,0 százalékkal nőtt júliusban.

A legnagyobb visszaesést a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában mérték, az euróövezetben 0,6 százalékos, a teljes EU-ban 0,8 százalék volt a visszaesés havi szinten. Az előző hónaphoz képest csaknem valamennyi metszetben csökkent az unió ipari teljesítménye, éves összevetésben viszont szinte minden kategóriában növekedést regisztráltak. A legnagyobb, 9 százalékot meghaladó növekedés a beruházási javak termelésében ment végbe az euróövezetben és az EU-ban egyaránt.

Országok szerinti bontásban havi szinten Finnországban esett vissza a legnagyobb mértékben, 3,6 százalékkal az ipar, a legnagyobb, 5,2 százalékos növekedést pedig Észtország produkálta. Éves szinten a görög ipar a negatív csúcstartó 8,5 százalékos visszaeséssel, és ennek a listának az élén is Észtország áll 24,5 százalékos bővüléssel. A magyar ipar júliusi teljesítményéről nem közölt adatokat az Eurostat.

Elemzők szerint az euróövezeti ipar lassulása azt jelzi, hogy a nagy tavaszi nekiindulás után veszített a lendületéből a 16 országból álló övezet gazdasága. Az Eurostat jelentése újabb bizonyíték arra, hogy a második negyedévben érhette el a csúcsot az euróövezet növekedése, és a harmadik negyedévben már lassulás következhet – vélik szakértők.