A lap váratlan fordulatként értékelte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentette: Magyarország jövőre három százaléknál kevesebb költségvetési hiányt tervez. „Megmenti-e a devizahiteleseket a visszakozás?” – tette fel a kérdést a Konjunktúra-barométer című rovatban megjelent cikk szerzője.

A visszakozás várható volt, de mindenesetre csak az október 8-i önkormányzati választások után, azelőtt a Fidesz még erőt akart demonstrálni – írta. Matolcsy György is ezt teszi most – tette hozzá, és felidézte, hogy indoklásként a miniszter az Európai Unió elvárására utalt. A Nemzetközi Valutaalapról (IMF) nem volt szó a nyilatkozatban, de megfigyelők arra számítanak, hogy a választás után ismét folytatódik az együttműködés – jegyezte meg a lap.

A piacok örömmel fogadták az irányváltást: a forint lefelé tartó mozgása megállt és a bejelentés utáni napon Magyarország kétszer annyi államkötvényt tudott eladni a piacon, mint amennyit eredetileg tervezett.

Elemzők már figyelmeztettek arra, hogy a forint esése 700 ezer devizahitelest ránthat magával. Április vége és a múlt hét kedd között az euróval szemben közel tíz, a svájci frankkal szemben 22 százalékkal gyengült a magyar fizetőeszköz. Már az első negyedévben is – újabb adatok nem állnak rendelkezésre – közel megduplázódott a késedelmes törlesztésű hitelek összege – állt a cikkben.

A lap felidézte, hogy kormánypárti képviselők kidolgoztak egy törvényjavaslatot a jelzáloghitelesek megmentésére. A szerző úgy látja, az intézkedések többsége oda vezet, hogy bankoknak „le kell nyelniük” a veszteségek egy részét.

Mindenesetre a költségvetési politika irányváltása minden bizonnyal még nem mentette meg Magyarországot – folytatódott a cikk. Egyelőre nem látni, hogyan akarja betartani a kormány a 2011-re kitűzött hiánycélt. Még az sem egyértelmű, hogy hogyan teljesülnek az idei célszámok, augusztusig ugyanis az egész évre előirányzott államháztartási hiány 124 százaléka teljesült. A remény most a bankadóban és a bejelentett költségcsökkentési intézkedésekben rejlik.

A 2011-es hiánycél tartásához 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésre van szükség, ez a szerző szerint a takarékossági tervekre tekintettel „legalábbis nagyon ambiciózus” törekvés. Emellett a már bejelentett reformoknak is eredményeseknek kell lenniük. Igazi segítséget jelentene Magyarországnak, ha az Európai Unió engedné levonni a megkezdett nyugdíjreform költségeit a deficitből. Magyarország nyolc másik tagállammal közösen már előterjesztett egy erről szóló javaslatot, hogy sikerrel járnak-e, az nyitott kérdés – írta a Wirtschaftsblatt.