A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint a fogyasztói árak augusztusban 0,6 százalékkal csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet, szemben az elemzők 4,0 százalékos várakozásával. Az élelmiszerárak egy hónap alatt 1,9 százalékkal csökkentek, amelynek hátterében az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) meredek, közel 14 százalékos áresése áll.

Az idén az első nyolc hónapban átlagosan 5,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció augusztusban 0,3 százalék volt a júliusi 0,1 százalékot követően, 12 havi összehasonlításban 1,5 százalékemelkedett az előző havi 1,3 százalékról.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: nem látszik olyan árnyomás a gazdaságban, amire korábban számítottak. Az élelmiszerek ára ugyan kevésbé csökkent augusztusban, mint egy éve, de az adat így is kellemes meglepetés, hiszen elemzők az élelmiszerek árának megugrására számítottak. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra, hogy a gyenge kereslet miatt a forint gyengülése sem tükröződik az árakban. A szolgáltatásokban mért áremelkedés az üdülési szezonnal függ össze − tette hozzá Suppan Gergely, aki szerint az augusztusi adatok alapján inflációs szempontból nincs indoka egy kamatemelésnek.

Hasonlóan vélekedett Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki a kedvező hatások közé sorolta, hogy a júliusban már kieső áfaemelés-hatás vélhetően augusztusra is átcsúszott, ebben a hónapban is javította az inflációs adatot. Az elemző szerint az élelmiszerek drágulása éves összehasonlításban továbbra is megmarad, és az sem zárható ki, hogy a forintgyengülés a további hónapokban már meglátszik az inflációs adatokban is. Hozzátette, hogy az MNB által figyelt maginfláció is nőtt kissé az előző hónaphoz képest, de úgy vélte, hogy ez még mindig olyan alacsony, amely nem okozhat inflációs aggodalmakat.

Inflációs jelentésében előre jelzettnél kedvezőbb folyamatokat vár a monetáris tanács is. Legutóbbi, kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint − ahol ketten 25 bázispontos emelésre, egy tag  csökkentésre és négyen a kamat szinten tartására szavaztak − a tagok úgy vélekedtek, hogy a dezinflációs folyamat ugyan megtörhet, de a többség szerint az inflációs pálya kedvezőbben alakulhat annál, mint amit a jegybanki szakértői stáb az inflációs jelentés alappályájában felvázolt és az infláció megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt.

Mások ugyanakkor úgy érveltek, hogy az inflációs jelentésben felvázolt magasabb infláció önmagában monetáris szigorítást indokol. Az árfolyam leértékelődése, és az importált nyersanyagok árainak emelkedése miatt pedig némileg erősödhetett az inflációs nyomás.