Kifosztja a családokat az iskoláztatás, csökken a gyerekszám
A gyermeknevelés során az első egy évet követően a legnagyobb anyagi terhet sok szülő számára a gyermekek iskoláztatása jelenti – derül ki a Generali biztosító friss kutatásából. Az iskolakezdés minden évben több tízezer forintos költséget jelent, ráadásul a felsőoktatásban résztvevők arányának növekedésével ezek az anyagi terhek egészen a „gyerek” húszas éveinek közepéig kitolódnak. Többek között ezért vállalnak kevesebb gyermeket a családok, és azt is csak később.
A Generali-Providencia Zrt. idén tavasszal felmérést végzett annak feltérképezésére, hogyan gondolkodnak a családalapítás előtt álló fiatalok a gyermekvállalás kérdéséről, ennek anyagi vonzatáról. A kutatásból kiderült, hogy a leendő szülők számára rendkívül fontos, hogy ez mekkora anyagi terhet jelent majd számukra. A megkérdezettek egy része úgy gondolja, a szülés és az első év költségei után a legnagyobb kiadást a gyermekek iskoláztatása jelenti.
Az oktatás költségeibe nemcsak a könyvek és a tanszerek megvétele, vagy a beiskoláztatás tartozik, de a szükséges tudás megszerzéséhez ma már egyre nagyobb technikai követelmény is társul, mint például a számítógép, a notebook, vagy a szélessávú internet − hangsúlyozzák a megkérdezettek. Azt is kiemelik, hogy iskolás korban a gyermeknek már külön szoba, új bútorok is kellenek.
„A kutatásban résztvevők szerint, míg a gyermeknevelés óvodás korban átlag havi 38 ezer forintos költséggel jár, iskolás korban ez az összeg már a 46 ezer forintot is elérheti, a felsőoktatási tanulmányok finanszírozása pedig 78 ezer forint pluszköltséget ró a szülőkre” − elemzi a kutatást Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója. Ráadásul a megkérdezettek átlagos költségekre gondoltak a válaszadáskor, extra kiadásokat, mint például egy drágább sport, nyelvtanulás, esetleg külföldi tanulás, nem vettek figyelembe, nem is említve az önálló élet megkezdésének extra költségeit.
Bár összességében a 18 éves korig tartó képzés emészti fel a legnagyobb anyagi tartalékokat, arányaiban – különösen, ha a képzés hosszát tekintjük – a felsőfokú oktatás jóval nagyobb költséggel jár. A megkérdezettek úgy látják, hogy a főiskola elvégzéséig egy gyermek felnevelése mai árakon 14 millió forintba is belekerülhet. Mivel az utóbbi években jelentősen megnőtt a továbbtanulók aránya, várhatóan egyre több szülőnek kell megteremtenie az ehhez szükséges anyagi hátteret.
A kutatásból az is kiderült, hogy a szülők saját áldozatvállalásukkal ahhoz is hozzájárulnak, hogy a fiatalok egyre később gondolnak a családalapításra. Mivel a szülők a főiskolás kort is támogatják, egyre inkább kitolódik gyermekeik „elengedésének”, önálló életük megkezdésének és saját családjuk tervezésének ideje. A fiatalok biztos jövőre vágynak, gyermeket a stabil anyagi háttér megteremtése után szeretnének.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.