2010. augusztus. 26. 17:09 MTI Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 26. 16:53 Gazdaság

Merkel újabb különadót vetne ki a legnagyobb energiacégekre

A német kancellár a fűtőelemek után fizetendő adón felül további adó kivetésével fenyegette meg csütörtökön az atomerőművek üzemeltetőit.

A lingeni nukleáris erőművet fölkereső Angela Merkel szerint a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítása fejében további anyagi "hozzájárulást" vár el a kormány a négy konszerntől (EON, RWE, EnBW, Vattenfall). Ezt a pénzt a megújuló energiaforrások bővítésére és hatékonyabb kiaknázására kívánja fordítani a berlini koalíció.

Az így befolyó összeg, amelynek nagyságáról a kormányfő nem nyilatkozott, annak a tervnek a kereteibe illeszkedik, amelynek részeként Berlin áldását adná az országban működő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására. Utóbbit Merkel "szükségesnek és kiszámíthatónak" nevezte, ám konkrét időtartamot nem nevezett meg.

A kancellár kíséretében lévő Jürgen Grossmann, az RWE elnöke nem kommentálta Merkel szavait. Mindössze annyit mondott: a következő hetekben "igen intenzív" tárgyalások várhatók az üzemeltető cégek és a kormány között, ha majd a kancellár javaslata "részletekbe menően" a rendelkezésükre áll. A konszernek már eddig is kifogásolták, hogy - a júniusban meghirdetett takarékossági csomaghoz elvárt hozzájárulásként - a kormány évi 2,3 milliárd euróval sarcolja meg őket fűtőelem-adó formájában. Állításuk szerint a fenti összeg elvinné a továbbüzemeltetett atomerőművekből származó nyereségüknek több mint a felét.

A lingeni atomerőmű előtt kétszáz Greenpeace-aktivista tüntetett a nukleáris energia hasznosítása és az ilyen erőművek üzemidejének meghosszabbítása ellen.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.