KSH: még nem tért magához a kiskereskedelem
A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az előző hónaphoz képest lényegében változatlan maradt, mindössze 0,1 százalékkal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Éves összehasonlításban viszont 4,6 százalékkal esett vissza a forgalom.
Az első félévben 4,7 százalékkal volt alacsonyabb a bázisnál, ugyancsak naptárhatással korrigálva. Májusban a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatásoktól megtisztított adatok alapján 4,8 százalékkal csökkent 2009 májusához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Egy évvel korábban, 2009 júniusában 2,3 százalékkal esett vissza a forgalom, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedett a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az Európai Unió országaiban 0,5 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom júniusban az előző év júniusához képest, az eurózónában pedig 0,4 százalék volt a növekedés.
A magyarországi kiskereskedelmi forgalom értéke folyó áron júniusban elérte a 630,2 milliárd forintot, az év első hat hónapjában pedig 3 398 milliárd forint volt. A kiskereskedelmi eladások közel fele, 45 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 17 százaléka üzemanyag-, 13 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt.
A KSH a jelentésben megjegyzi, hogy a szokásoknak megfelelően felülvizsgálták a 2010 első negyedévi adatokat a pótlólag beérkezett, illetve javított adatok alapján. Az előzetesen publikálthoz képest a véglegesített negyedéves összesített kiskereskedelmi forgalom értéke számottevően nem változott, a tevékenységcsoportonkénti volumenindexek kismértékben elmozdultak.
Csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma: júniusban éves összehasonlításban a korrigált adatok szerint 3,2 százalékkal, az első hat hónapban 3,8 százalékkal volt kevesebb az előző év hasonló időszakához viszonyítva, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődött.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek közül az élelmiszer jellegű vegyeskereskedések forgalma júniusban májushoz képest 0,3 százalékkal csökkent, míg májusban, havi összevetésben még 0,2 százalékkal emelkedett. Ezek az üzletek − hiper- és szupermarketek, vegyesboltok − júniusban a forgalom 90 százalékát adták. Az élelmiszer-, ital- és dohányárukat forgalmazó üzletek forgalma ugyanakkor egy hónap alatt 1,2 százalékkal nőtt.
A nem élelmiszer termékek kiskereskedelmi forgalma júniusban 4,5 százalékkal volt alacsonyabb a 2009 júniusi forgalomnál, az első félévben 4,0 százalék volt a csökkenés mértéke, míg júniusban 0,1 százalékkal mérséklődött a korrigált adatok szerint. Júniusban 5,5 százalékkal emelkedtek a textil-, ruházati és lábbeliüzletek, valamint 5,8 százalékkal az összes forgalomból kis súlyt képviselő illatszerüzletek és 6,8 százalékkal a csomagküldő hálózatok eladásai. A többi üzlettípusban mérséklődött a forgalom volumene. A legnagyobb mértékű, 10,5 százalékos visszaesés az iparcikk jellegű vegyes üzletekben és 10,4 százalékos csökkenés a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-üzletekben mutatkozott.
A gépkocsi üzemanyagok eladása júniusban a naptárhatástól megtisztítva 8,1 százalékkal, az első félévben 9,3 százalékkal csökkent, míg az előző hónaphoz képest júniusban 1,3 százalékkal emelkedett. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai júniusban 10,5 százalékkal, az első félévben 26,2 százalékkal voltak alacsonyabbak mint az előző év hasonló időszakában.
A KSH szerint továbbra is Közép-Magyarország részaránya a legnagyobb, 38 százalék, míg a többi régió egyenként 8 és 12 százalék közötti arányban részesedett az országos kiskereskedelmi forgalomból. Az első negyedévben minden régióban csökkent a kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene, legkevésbé, 2,6 százalékkal a Dél-Alföldön, a legnagyobb mértékben, 6,1 százalékkal pedig a Nyugat Dunántúlon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.