Erdei Tamás a portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta: a bankoknak nem érdekük, hogy akár lakossági, akár vállalati ügyfeleiket ellehetetlenítsék, ezért az idén tartalékaikkal, illetve tőkéjükkel szemben kell leírniuk a pluszterhet. Ha középtávon, például három éven keresztül fennmaradna az adóteher, elkerülhetetlenné válna, hogy beépüljön a költségek közé. Ellenkező esetben ugyanis a bankok veszteségessé válhatnak – emelte ki.

Az elnök elmondta, hogy a bankadó miatt nem romlott meg a viszony a kormánnyal és neheztelésről sincs szó, érdekellentét alakult ki a bankrendszer és a kormány között.

Erdei kifejtette, hogy mindvégig hangsúlyozták a tárgyalásokon, hogy a hatalmas mértékű bankadó nagyon komoly veszélyeket rejt magában, és nemcsak a bankok eredményességére hat. A bankok hitelezési kedve és képessége ugyanis csökkenni fog, aminek súlyos reálgazdasági kihatásai lehetnek.

Arra a kérdésre, hogy nemcsak az idén, de jövőre is 200 milliárd forintot szeretne beszedni a kormány a pénzügyi szektortól, Erdei Tamás elmondta: a törvény egyértelmű, jövőre is ennyit kell befizetnie a pénzügyi ágazatnak. A 2011-es költségvetés tárgyalása során azonban szeretnének újabb egyeztetéseket folytatni a kormánnyal, és elérni, hogy a jövő évi különadó már kevésbé terhelje a bankokat, 2012-ben pedig beállhat egy európai átlagnak megfelelő szint – fűzte hozzá a bankszövetség elnöke.

Erdei Tamás a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról kifejtette: az lesz a feladata, hogy a szociálisan nehéz helyzetbe sodródott családokat megsegítse. A bankrendszer az ő hiteleiket nem tudja kezelni, a kilakoltatási moratórium sem tartható fenn hosszú ideig, hiszen a teljes magyar jelzáloghitelezést ellehetetlenítheti. Ezt a problémát előbb-utóbb fel kell tehát oldani, hiszen egy ponton túl a bankok nem tehetnek mást, mint hogy érvényesítsék a biztosítékokat.

A rossz hitelek után a bankoknak is veszteséget kell elszenvedniük – ez nem kérdés Erdei szerint. Arra számít, hogy a már meglévő céltartalékoknak megfelelő, illetve a követelésvásárlási piacon uralkodó árakhoz hasonló szinten fogják tudni eladni a bankok a rossz követeléseket az állami szereplőnek.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadásáról kifejtette: nem jó hír a pénzpiacok számára. Magyarország gazdasági megítélése kulcsfontosságú, ha az ország minősítése romlik, megdrágul a finanszírozás, s a bankok is rosszabb feltételekkel jutnak forráshoz. A gazdaság egészének érdeke, hogy folytatódjanak a tárgyalások az IMF-fel, el kell kerülni a negatív kilátásokat és hatásokat. Ellenkező esetben romolhat a magyar szuverén adósság és a magyarországi bankok besorolása is.

Az MKB Bank sorsáról Erdei Tamás elmondta: a bank eladásával kapcsolatos tárgyalásokról szóló sajtóhírek légből kapottak. Nem állítja, hogy időről időre nem mutatkozik érdeklődés a bank iránt, de az MKB Bank, amelynek mintegy 90 százalékos tulajdonosa a BayernLB, nem eladó, s az unió sem hozott olyan döntést, amelynek értelmében a bajor tulajdonosnak értékesítenie kellene magyar leánybankját.