2010. július. 01. 10:19 MTI Utolsó frissítés: 2010. július. 01. 10:11 Gazdaság

MNB: a GDP 4,6 százaléka ment el az államháztartás finanszírozására

A nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,6 százaléka volt 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben, az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,6 százalékát, a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 3,1 százalékát, a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége pedig a GDP 1,2 százalékát érte – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.

 


Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 első negyedévének végén a GDP 80,4 százalékát tette ki, 21 033 milliárd forintot.

Az MNB adatai szerint a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye – amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újra befektetett jövedelem elszámolását is – a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,6 százaléka, 1195 milliárd forint volt. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során 96 milliárd forinttal javították az egyenleget. Az első negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4,5 százaléka, 269 milliárd forint volt.

2010 első negyedévében a központi kormányzat 281 milliárd forintos finanszírozási igényét hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen nőttek a központi banknál elhelyezett betétei. A helyi önkormányzatok 48 milliárd forintos finanszírozási képessége elsősorban a hitelintézeti betétek növekedésében jelent meg. A társadalombiztosítási alapok 36 milliárd forintos finanszírozási igényét az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,1 százalékát érte el, 801 milliárd forint volt. Az első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 3,6 százaléka, 214 milliárd forint volt.

2010 első negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a befektetési jegyek, a hitelintézeti hosszú lejáratú értékpapírok,  valamint a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a lekötött forintbetétek és a tőzsdei részvények. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,2 százaléka, 304 milliárd forint volt. Az első negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 1,0 százalékát érte el, 59 milliárd forintot.

Az első negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldi hitelköveteléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a külföldi tulajdonosi tartozások növekedése, valamint a külföldi és pénzügyi vállalati hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,6 százalékát tette ki, 426 milliárd forintot. Az első negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 0,9 százaléka, 53 milliárd forint volt.

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírjaikat, a vállalatokkal szembeni tulajdonosi követeléseiket és a hitelintézeti betéteiket növelték. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban az MNB által tartott hosszú lejáratú értékpapírok, valamint a hitelek növekedtek.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2024. december. 02. 15:00

Orosz olajból készült termékek az EU-ban: napokon belül lejárhat a szankció alóli felmentés, piacot veszthet a Mol

Tilos az unión belül orosz olajból finomított áruval kereskedni, kivéve, ha a Mol szlovák leánycége vagy, és Csehországnak adsz el. Ennek a felmentésnek viszont december ötödikén vége, hacsak meg nem hosszabbítják. Mennek már a tárgyalások, de már a felállás sem világos: Szlovákia és a Mol nagyon akarja az újabb egyévnyi mentességet, Csehország viszont hallgat.