A vezetők egyebek között arról cserélnek eszmét, hogyan lehet fokozni az együttműködést és a koordinációt a tagországok gazdaságpolitikájában. Mint Donald Tusk lengyel miniszterelnök előzetes nyilatkozatából kiderül, a közép-európai országok egyik fő törekvése e téren, hogy a döntéshozatal ne szűküljön le az euróövezet államaira.

Több kétoldalú megbeszélést is tartottak az értekezlet előtt. Így például David Cameron brit miniszterelnök találkozott José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, s egyetértettek abban, hogy az uniónak most „a lényegi ügyekre és nem az intézményi reformra kell összpontosítani”. Ez azt mutatja, hogy egyelőre ellentétes álláspontra helyezkednek Angela Merkel német kancellárral, aki szerint további változtatásokat kellene végrehajtani az EU alapszerződésén, valamint Nicolas Sarkozy francia elnökkel, aki egy új uniós intézmény felállítását is el tudná képzelni a szorosabb gazdasági együttműködésre.

Jóllehet a júniusi félévzáró kormányfői értekezlet hagyományosan általánosabb, politikai jellegű ügyekre koncentrál, most a gazdasági nehézségek miatt nagyobb teret kapnak a pénzügyi piac szabályozására, az államháztartási helyzet megerősítésére vonatkozó témák.

A piacnak szóló üzenet a résztvevők reményei szerint az is, hogy a következő tíz évre vonatkozó versenyképességi és növekedési program, az EU2020 elfogadásával az unió egyértelművé teszi: van gazdaságpolitikai stratégiája hosszú távra is. A csúcstalálkozó foglalkozik Izland EU-csatlakozásának kérdésével, Észtország euróövezeti tagságával és az Irán elleni nemzetközi szankciók témájával is.