Oszkó örül, hogy a kormány folytatja a stabilitás politikáját
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint öröm látni, hogy az új kormány belátó módon hajlandó folytatni az előző kormány stabilizációs pénzügypolitikáját, fenn kívánja tartani az elért egyensúlyt.
Oszkó Péter ugyanakkor visszautasította az államtitkárnak azt a kijelentését, hogy a 2010-es költségvetésben több adat nagyságrenddel tér el a valóságtól, azaz nem igaz a büdzsé több tétele. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés egyenlegét érintő kockázatokról részletesen beszámolt, azok kezelésének módját is a legtöbb esetben kidolgozta az előző kormány. A költségvetésben elkülönített tartalékok erre elegendőek is.
A részleteket elemezve kiemelte: valótlan az állítás, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál, illetve a Hitelgarancia Rt.-nél 100 milliárd forint nagyságrendű veszteséggel kellene számolni. A kormányváltás előtt az MFB-t átvilágította egy neves könyvvizsgáló, s annak megállapításai szerint a bank kétes kinnlevőségei megfelelően, sőt túl is vannak fedezve tartalékokkal. A Hitelgaranciánál pedig joggal lehet számítani arra, hogy a recesszió végeztével a beváltandó vállalt garanciák mértéke csökkenni fog.
A volt pénzügyminiszter a "többszörösen lerágott csontok" közé sorolta a közlekedési vállalatok – a BKV, a MÁV, a Malév – kiadásaira vonatkozó kijelentéseket, megismételve: a kormány döntése, hogy kívánja-e konszolidálni e társaságokat, ha igen, az természetesen növelni fogja a költségvetés kiadásait. Ezt viszont nem kell meglépni, így ez nem veszélyezteti a költségvetési hiányt.
A Varga Mihály által felsorolt adóbevételek elmaradását a költségvetési számoktól Oszkó Péter nem cáfolta, ugyanakkor kiemelte, hogy ezeket az előző kormányzat még az év elejei prognózisában bemutatta. Ez sem olyan új fejlemény, ami miatt a költségvetési hiányt módosítani kellene, és ne lenne kezelhető – tette hozzá.
A volt pénzügyminiszter szavai szerint a költségvetési szervek kiadásai a prognózisok keretein belül vannak, hála a fegyelmezett szigorú költségvetési politikának, ezt kell folytatnia a jelenlegi kormánynak is. Arra a felvetésre, hogy nem történtek strukturális változások, kijelentette: voltak ilyen intézkedései is az előző kormánynak, például a nyugdíjrendszer területén, s ennek pozitív hatása már érezhető is az idei költségvetésben. Mélyreható intézményi reformokat idő és politikai támogatottság hiányában, azonban valóban nem tudtak végrehajtani. "Ez a jelenlegi kormány feladata és lehetősége" – hangsúlyozta.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.