Hosszú évek óta először nem az USA a világ legversenyképesebb gazdasága, hanem Szingapúr és Hong-Kong is megelőzi – derül ki a lausanne-i székhelyű IMD (Institut für Management-Entwicklung) vezetőképző és gazdaságkutató intézet idei versenyképességi rangsorából. A rangos svájci intézet szerint azonban minimális a különbség az első három helyezett között. Az USA gazdasága már csak puszta mérete és technológia fölénye miatt is könnyebben vészelte át a gazdasági válságot, Szingapúr és Hong-Kong pedig rendkívül rugalmasnak bizonyult a krízis során, mostanra pedig már a korábbi erőteljes ázsiai terjeszkedés összes előnyét élvezni tudja. Szingapúr gazdasága például 2010 első negyedévében több mint 13 százalékkal növekedett.

Az IMD évente publikálja a World Competitiveness Yearbook című kiadványát, amely 57 országot rangsorol versenyképességük szerint, összesen 329 kritérium alapján. A világ egyik legismertebb gazdasági ranglistájának számító kiadvány kétharmad részben a hivatalos statisztikákra, egyharmadban pedig az IMD szakértőinek felméréseire épít. Az összesített rangsor a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, a versenyszféra teljesítőképességét, valamint az infrastrukturális feltételeket vizsgálja.

A kelet-közép-európai régióban az IMD szerint egyedül Lengyelország és Magyarország tudott javítani versenyképességén, a többiek stagnáltak vagy éppen zuhantak. A lengyel gazdaság a 44. helyről a 32.-re ugrott előre, ennél szerényebben javult a magyar gazdaság, amely a tavalyi 45. helyről a 42.-re lépett előre. Ám az is igaz, hogy 2008-ban Magyarország még a 38. helyen állt, de 2009-re hét helyezéssel lejjebb csúszott a magyar gazdaság versenyképessége. Ennél is nagyobb zuhanást kellett elszenvednie viszont az idén Szlovákiának, amely 16 helyezéssel a 49. helyre csúszott a világrangsorban, az 52. helyezett szlovén gazdaság pedig 20 hellyel ért el rosszabb eredményt a tavalyinál. Románia (54), Lengyelország (32) és Csehország (29) helyezése nem változott tavalyhoz képest.

Bár világgazdasági válságnak vége, a krízis következményei várhatóan még sokáig éreztetik hatásukat, és nem lesz könnyű kezelni azokat, például a növekvő államadósságokat. Az IMD szerint a G20-ak átlagos GDP-arányos adósságszintje a 2007-es 76 százalékról 2010-re várhatóan 106 százalékra emelkedik. Az intézet államadóssági „stresszt” mérő tesztje szerint Magyarországnak körülbelül 2022-ra sikerülhet a GDP 60 százalékára csökkentenie államadósságát. A legsúlyosabb helyzetben az erősen eladósodott Japán van, amely az IMD tanulmánya szerint csak 2084-ben lesz képes adósságait erre a szintre leszorítani, miközben Görögországnak várhatóan 2031-re sikerül ugyanez.