Simor: a jegybank nem felelős a devizahitelezés elterjedéséért
Simor András visszautasította a devizahitelezés elterjedése miatt az MNB-t ért kritikákat, és hangsúlyozta, hogy a jegybank nem fogyasztóvédelmi hatóság, nincsenek szabályozó eszközei, egyben emlékeztetett arra: szinte az egyetlen intézményként az MNB 2001 óta következetesen, hangosan érvelt a devizahitelezés ellen, és javaslatokat is tett a kormánynak már 2005-ben.
A jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek között a problémás hitelek aránya nem magasabb, mint a forinthiteleknél. Ugyanakkor megerősítette, hogy a devizahitelesek között mintegy 80-100 ezren nehéz helyzetbe kerültek. Emlékeztetett arra is, hogy a devizahitelezés nem a mostani jegybanki vezetés idején kapott lendületet, hanem még az előző vezetés alatt. Az euróbevezetés lehetséges időpontjáról nem nyilatkozott, annyit azonban elmondott: reméli, hogy a következő kormány az időpontról egyeztet majd a jegybankkal.
Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke az árfolyamot illetően azt mondta: a forint elmúlt időszakbeli jelentősebb árfolyammozgását a bankrendszer kezelni tudta, és bár vannak olyan szintek, ahol megnőnek a pénzügyi stabilitási kockázatok, de „a monetáris politika nincs gúzsba kötve”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.