A bejelentés szerint az intézkedések hatására a deficit jövőre 4,6 százalékra csökken, az eddig várt 6,6 százalékról. Ennek érdekében a személyi jövedelemadók kulcsát 1-1,5 százalékponttal, az áfát 20 százalékról 21 százalékra növelik, a vezető beosztású állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal csökkentik, és 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyobb vállalatok és bankok profitjára.

A májusi bejelentések sora Görögországgal kezdődött. A görög kormány május 2-án közölte, hogy 2014 végére a GDP 3 százaléka alá kívánja leszorítani az államháztartás hiányát a tavalyi 13,6 százalékról. Athén számára a nemzetközi partnerekkel kötött megállapodások a következő években összesen 30 milliárd euró további megtakarítást írnak elő.

Befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás. Az öregségi nyugdíj korhatárát - ami jelenleg a férfiaknál 65 év, a nőknél 60 év - a várható életkorhoz kötik. A korai nyugdíjazást 60 év alatt nem lehet majd igénybe venni. Az áfát 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót.

Az intézkedések bejelentése nyomán született meg a megállapodás Görögország, az IMF és az EU között a 3 éves 110 milliárd eurós támogatási csomagról. Bulgáriában húsz százalékkal csökkentik a közkiadásokat az idén - közölte május 5-én a  kormány, amely az intézkedéstől mintegy 900 millió leva (450 millió euró) megtakarítást vár, amivel a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartható az idén. A kormány a bevételek növelése érdekében eredetileg azt tervezte, hogy 20-ról akár 25 százalékra növeli az áfát. Ezt azonban elvetette, és helyette a kiadások megnyirbálása mellett döntött.

Románia az IMF-el kötött megállapodás értelmében május 9-én jelentett be megszorító intézkedéseket, amelyek eredményeként jövőre 6,8 csökken az államháztartási hiány, amely az idén a kényszerintézkedések nélkül meghaladta volna a 9 százalékot.

Bukarest az állami alkalmazottak béralapját 25 százalékkal, a nyugdíjakat és a munkanélküli segélyeket pedig 15 százalékkal csökkenti, jelentősen megnyirbálja az állami támogatásokat. A közalkalmazottak számát az idén 1,29 millióra csökkentik, ami a román sajtó szerint 70 ezres elbocsátást jelent. Az idén nem kapnak 13. fizetést a közszférában dolgozók, ideiglenesen felfüggesztik a korengedményes nyugdíjaztatásokat. Az egészségügyben több mint 9 ezerrel csökken a kórházi ágyak száma és bevezetik a vizitdíjat. A kormány csökkenti az önkormányzatok finanszírozását és az állami fűtéstámogatást is.

Bukarest egyelőre elhalasztotta az áfa és az egységes adókulcs emelését ugyanakkor új adók bevezetését vállalta. Így, 16 százalékos adó kivetését tervezi az ebédjegyekre, amivel a magánvállalatok kiegészíthetik dolgozóik jövedelmét. A kormány ezentúl adót vet ki a tőkehozamból származó bevételekre, beleértve a bankbetétek kamatját is.

Románia tavaly márciusban kötött az IMF szervezésében 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást, amelyből 13 milliárdot a washingtoni pénzintézet biztosít. A román kormány az ötödik, 850 millió euró értékű hitelrészlet folyósítása érdekében vállalta a közkiadások csökkentését.

Spanyolország május 12-én jelentette be a tavalyi 11,2 százaléktól 2013-ra 3 százalékra fogja csökkenteni az államháztartási hiányt. Ez idén és jövőre összesen 15 milliárd euró megtakarítást jelent. A megszorítások keretében Madrid idén 5 százalékkal csökkenti, jövőre pedig befagyasztja az állami alkalmazottak bérét, felfüggeszti a nyugdíjak inflációkövető emelését, valamint visszafogja a beruházásokat és a regionális kormányzatok finanszírozását.

Nem kizárt, hogy a megszorításokról döntő EU tagországok sora még tovább bővül ebben a hónapban, mégpedig Olaszországgal, amely lapértesülések szerint  2 milliárd eurót kíván lefaragni a kiadásokból a közalkalmazotti fizetések csökkentésével.

Az olasz kormány eddigi tervei szerint 2012-re 2,7 százalékra csökkenti az államháztartási hiányt a 2009-es 5,3 százalékról. Az olasz hiány ugyan az euróövezeti átlag alatt van, de államadósságuk a GDP 118 százalékát teszi ki.

Ugyancsak nem kizárt, hogy a sort a britek folytatják, miután a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták koalíciójával létrejött kabinet csütörtöki első hivatalos ülésén a miniszterek javadalmazásának 5 százalékos, azonnali hatályú csökkentéséről döntött. George Osborne pénzügyminiszter a Konzervatív Párt tavaly őszi éves kongresszusán, akkor még a konzervatív árnyékkormány pénzügyminiszter-jelöltjeként közölte: 2011-től csak a tűzvonalban szolgáló katonák, valamint az évente 18 ezer fontnál (5,4 millió forintnál) kevesebbet kereső közalkalmazottak kaphatnának fizetésemelést, a közszférában dolgozók zömének fizetését a konzervatív kormány legalább egy évre befagyasztaná.

A brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított összegek békeidőben soha nem mért szintre, előzetes becslések szerint a GDP 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult pénzügyi évben az államháztartási hiányt. A koalíciós megállapodásban az idei évre egyelőre 6 milliárd font (csaknem 7 milliárd euró) közvetlen kiadáscsökkentési terv szerepel.