Az elmúlt két évben kibontakozott gazdasági válság, a forint árfolyamának hektikussága, majd Görögország válsága mind felveti a kérdést, hogy mikor, milyen árfolyam mellett érdemes és lehet Magyarországnak az eurózónához csatlakoznia. Az Equilor szerint a kérdés azonban nem csak az, hogy a következő hetekben megalakuló új kormány megnevez-e a közeljövőben csatlakozási céldátumot, hanem az is, hogy addig milyen út vezet. Az Equilor az ország jelenlegi állapotában a legvalószínűbbnek a 2015-ös euróbevezetési céldátumot tartja 240-260 forint közötti optimális váltóárfolyam mellett.

Már nincs céldátum

Magyarország esetében jelenleg nincs deklarált euróbevezetési céldátum, ami azzal függ össze, hogy a korábban kitűzöttek közül egy sem teljesült, ez pedig reputációs veszteséget okozott az országnak. A Fidesz prominens gazdaságpolitikusai a választási kampány során még azt jelezték, hogy a megalakuló új kormány még az idén meghatározhatja az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjét.

Az Európai Bizottság (EB) 2010. március végén publikált értékelésében a leköszönő magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogram több pontját is kifogásolta. A fő kritika az volt, hogy nem tűnnek megalapozottnak az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések, illetve a következő évekre túl optimistán tervezett az ország gazdasági pályája.

A jelentés kiemeli, hogy 2011-re és 2012-re is több kockázatot vél felfedezni a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt. A bevételi oldalon a vagyonadó eltörlését kompenzáló lépés hiánya, illetve a túl optimistán tervezett egyéb adóbevételek állnak, mint kritikai megjegyzés. A kiadási oldalon a Malév újraállamosításának költségei (feltéve, hogy az EU jóváhagyja azt), az MNB várható veszteségeiből fakadóan megnövekvő hiány, valamint a nagy állami tulajdonú cégek veszteségei állnak.

Az Equilor szakértői azonban nem a költségvetési hiányt tartják a legnehezebben teljesíthető kritériumnak, hanem a bruttó államadósság mértékét, amely fokozatosan egyre távolabb kerül a 60 százalékos GDP-arányos referenciaértéktől. A magyar konvergenciaprogram 2010 végén 79 százalékos bruttó hazai össztermék arányos adósságállománnyal számol, amely 2012-re 73,6 százalékra csökkenne. Ehhez egyrészt arra lenne szükség, hogy a gazdaság 2011-től ténylegesen 3,5 százalék fölötti mértékben bővüljön, mint ahogy azt a leköszönő kormány várja, illetve a kamatkörnyezet és ezáltal az állampapírpiaci hozamok is tartósan alacsonyan maradjanak.

Az EB jelentése és a Fidesz részéről elhangzó vélemények alapján úgy tűnik, hogy az eurózóna előszobájának számító ERM-II csatlakozás legkorábban 2012-2013-ban lehet realitás. Ezek alapján Magyarország esetében a 2015-ös euróbevezetési céldátum tűnik reálisnak jelen pillanatban.

Merre tovább forint?

Bár a választások első és második fordulóját követő látványos forint erősödés egyelőre lendületét vesztette, sőt némi visszagyengülés is megfigyelhető, egyelőre kevés okot látnak az Equilor szakértői arra vonatkozóan, hogy a hosszabb távú képet sötét felhők árnyékolják be. A jegybank legutóbbi, várakozásoknak megfelelő kamatcsökkentésével 5,25 százalékra mérsékelte a hazai alapkamatot, és ezzel nemcsak a mindenkori mélypontra vitte le az értéket, de folytatta a 10 hónapja tartó töretlen tendenciát is a kamatvágások tekintetében. Ugyanakkor a nemzetközi környezetet figyelve még mindig felette vagyunk a térség, és a hozzánk legtöbbször hasonlított országok kamatszintjeinek. Igaz ez az euróövezetre is, ahová egyelőre pontos dátum nélkül, de kinyilvánítottan tart az ország.

A kamatcsökkentési ciklus még kitarthat és 5 százalék lesz az alja a folyamatnak, hozzátéve, hogy egy pozitívabb szcenárióban az sem kizárható, hogy az alapkamat az 5 százalékos szint alá süllyed. Ehhez az kellene, hogy a nemzetközi befektetői hangulat stabilan pozitív maradjon az év hátralévő részében. A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban nyugodtan lehetünk optimisták, annak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat alakulása jelentősen befolyásolhatja az árfolyam alakulását és a jelenlegi helyzetben könnyen benne lehet egy átmeneti negatívabb időszak is. Hosszabb távon azonban nincs ok feltételezni, hogy a 2009-es mélypontok akár csak megközelítésre is kerülhetnek. Sőt, inkább az feltételezhető, hogy ha az említett pesszimista nemzetközi hangulathullám csak rövid és erőtlen lesz, akkor az újabb fejlődő piaci lendületben akár a korábbi magaslatokba is eljuthat a forint.

Több érv szól egy erős váltóárfolyamon (240-260 forint közötti euróval) történő átállás mellett, ami ösztönzőleg hatna a hazai vállalati szektor hitelfelvételi kedvére és ösztönözné a gazdasági növekedést. A forint a 260 körüli árfolyamszinten találhatja meg a belépés előtti optimális középárfolyamot az euróval szemben, egy erőteljes reálkonvergencia beindulása esetében a 240-es szintet is tesztelve. Ez esetben egy ilyen erős, tehát akár a 240 és 260 forint közötti váltóárfolyam lehet optimális az euró bevezetéskor, ami a hazai banki hitelkihelyezés ösztönzése szempontjából lehetne döntő fontosságú. Ugyanakkor az újonnan felálló kormány több lehetséges tagjának nyilatkozatából az volt eddig kiolvasható, hogy az alakuló kormány egy ennél jóval gyengébb, 280 forint körüli eurót tart középtávon optimálisnak a magyar gazdaság szempontjából.