Király Júlia: megfontolandó a devizahitelek korlátozása
Ha 20 év múlva visszatekintünk a mostani gazdasági helyzetre, akkor egy remélhetőleg sikeres válságkezelés tanulságaiból arra a következtetésre jutunk majd, hogy a lakossági szemléletváltás mellett a devizahitelezés bizonyos mértékű korlátozása is szükséges lépés volt − mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Debreceni Egyetem közgazdaságtani tanszékén rendezett mai konferencián.
Király Júlia előadásában magát egy 2030. április 16-i konferenciába helyezve értékelte a "20 évvel korábbi" válságot és a válságkezelést. A szokatlan közgazdasági előadás 2030-ra egy 2-2,5 százalékos fenntartható gazdasági fejlődéssel, a válság után néhány évvel 20. tagországként való euróbevezetéssel, stabil államadóssággal és a görög válság után létrejövő Európai Monetáris Alap magyar tagságával számolt.
Ehhez a gazdasági helyzethez vezető utat múlt időben vázolva elmondta: fontos szemléletváltásra volt szükség mind állami, mind pedig állampolgári szinten azért, hogy belső megtakarításokra és ne külső finanszírozásra építsék a gazdasági növekedést és a jólétet. A devizahitelek tömeges felvétele nem csak a háztartások, de a pénzügyi közvetítő rendszerek és az egész ország sérülékenységét okozta. Hozzáfűzte: "a 2010-ben felállt új kormánynak fontos feladata volt végiggondolni ezeket a kérdéseket."
A nemzetközi pénzpiacok számára a válság üzenete az, hogy nem szűnik meg, de jelentősen szigorodik a pénzügyi globalizáció - állapította meg a jegybank alelnöke. Szerinte itthon is hasonló intézkedésekkel, például a devizahitelezés korlátozásával és a devizahitelek kedvezőbb forintra váltásával lehet kivédeni a háztartások pénzügyi sérülékenységét.
Önmagában az árstabilitás nem elegendő a társadalmi jólét eléréséhez, ahhoz pénzügyi stabilitásra, az államadósság kordában tartására is szükség van - tette hozzá Király Júlia a nemzeti hírügynökség beszámolója szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.