Ezt hozta az idei első negyedév: szárnyalt az OTP, robbant az ukrán tőzsde
Az idei év első negyedévében is a bika volt az úr a világ tőzsdéin, a fejlett piacok egyszámjegyű, a BUX 14 százalékos, a „világbajnok” ukrán tőzsdeindex pedig több mint 60 százalékos nyereséget ért el. A közép-európai régiót különösen kedvelték a befektetők, az OTP a térség húzópapírjaként 25 százalékkal drágult, miközben megjelentek a 8000 forint fölötti elemzői célárak.
Az év első három hónapjában folytatódott a 2009 márciusa óta tartó bikapiac, a főbb részvényindexek ismét nyereséggel ajándékozták meg a befektetőket, a feltörekvő piacok pedig különösen erősek voltak.
A BUX rendkívül erős negyedévet zárt, a mutató több mint 14 százalékkal erősödött, amivel a régió legerősebb részvényindexének címét is megszerezte. Londonból egymás után érkeztek a pozitív kommentárok és felminősítések, az OTP-re adott célárak például már 8000 forint körül szóródtak, sőt, akadt olyan elemzés is, amelyben – bizonyos optimista feltételek teljesülése mellett – már 10 000 forint fölötti célárról írtak a szakemberek. A bankpapír, kiemelkedő likviditásának köszönhetően a régiós hegymenet első számú papírjává vált, árfolyama az év eleji 5456 forintról a negyedév végére 6871 forintra ugrott, úgy, hogy március 25-én 7400 forinton is járt.
A régiós és a magyar részvények iránti befektetői étvágyat a forintárfolyam alakulása is kitűnően jelzi, az euró jegyzése a sorozatos MNB-kamatcsökkentések ellenére 272 forintról 265 forintra süllyedt az első negyedévben. A Magyar Telekom épp ennek a folyamatnak, azaz az állampapírpiacon tapasztalt hozamcsökkenésnek köszönhette erejét, az osztalékpapírként számon tartott rézvény árfolyama 732 forintról 802 forintra javult. A Mol 18 százalékos erősödését az olajár emelkedése is táplálta, a korábbi Richter raliból ugyanakkor kifogyott a hajtóerő: a papír enyhe mínuszban zárta 2010 első negyedévét.
Részletek az Ecoline.hu-n.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.