Londoni elemzők: nincs európai gyógyír a görög bajokra
Az EU-csúcson Görögország megsegítésére kidolgozott – kétoldalú hitelmegállapodásokra, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonására épülő – mechanizmus jelzi, hogy nincs uniós szintű megoldás az euróövezet saját adósságkockázataira – áll londoni elemzők első kommentárjaiban.
Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport péntek hajnali elemzése szerint a csúcsértekezleteken elhangzottak megerősítik, hogy a bajba került euróövezeti tagállamok csak az utolsó előtti órában számíthatnak bármiféle hivatalos segítségre. Kevéssé világos azonban még annak a meghatározási módja is, hogy egy-egy ország esetében "ütött-e már ez az óra".
Most már az is egyértelmű, hogy a támogatás kérdése "erősen átpolitizált". Ez további bizonytalanságot teremt abban a tekintetben, hogy mikor és milyen mértékű pénzügyi támogatás várható – áll az Eurasia Group kommentárjában.
A ház szerint mindemellett - tekintettel az ilyen támogatások potenciális költségeivel kapcsolatos euróövezeti aggályokra - minden egyes újabb esetben politikailag egyre problematikusabbá válhat e pénzügyi segítségek megszervezése. Ez azt jelenti, hogy állandósult az IMF-források igénybevételének kilátása az euróövezetben – vélekednek a cég londoni elemzői.
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli EU-csúcs azt is világossá tette, hogy a költségvetési kiigazítás felelőssége továbbra is tagállami szinten maradt, ami a decentralizált költségvetési politikából következik, és valószínűtlen, hogy ebben változás történne. Az Eurasia Group szerint mindez azt jelenti, hogy nincs európai szintű megoldás az euróövezet saját szuverén finanszírozási kockázataira.
Ezt a tényt más nagy londoni házak már az uniós csúcsértekezlet előtt, a Görögország megsegítéséről folyó vita idején megállapították. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban rendezett telekonferenciáján Görögország megsegítésének kilátásairól elhangzott: a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának "ésszerű módja" lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére. Emellett az euróövezet "nem költségvetési unió", költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az egyes tagállamok adósságszolgálatát az adott ország adófizetőinek kell állniuk, nem más tagállamok adófizetőinek.
A Fitch nem sokkal később, szintén Londonban rendezett éves szuverén adósi helyzetértékelő konferenciáján a cég szakértői ismét hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Görögország megsegítésének "sokkal tisztább módja" lenne a Nemzetközi Valutaalap igénybevétele, mint a közvetlen költségvetési juttatásokat tiltó euróövezeti előírások megkerülése valamilyen módon.
Az Eurasia Group pénteki elemzése szerint Görögországban "viszonylag robusztus" a politikai akarat a költségvetési kiigazításra rövid távon, de hosszabb időtávlatban mér kevésbé egyértelmű ez az elkötelezettség.
Ugyanezt állapította meg minap a Standard & Poor's hitelminősítő. A cég, amely a múlt héten levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait, ehhez fűzött londoni elemzésében azt írta: a görög kormány eddigi intézkedéscsomagja megfelelő a 2010-re kitűzött 8,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesítéséhez. Görögországnak azonban további megszorítások nélkül "nehéz lesz" teljes mértékben tartania magát a kidolgozott konszolidációs pályához, amelynek alapján jövőre 5,6 százalék, 2012-ben pedig már csak 2,8 százalék lehetne az államháztartási hiány.
Az S&P középtávon ugyanis a hivatalos előrejelzésekben szereplő ütemnél sokkal gyengébb gazdasági növekedést – és így kisebb adóbázist is – valószínűsít, és egyelőre kérdésesnek tartja, hogy a görög kormányban meglesz-e a kellő politikai akarat a költségvetési konszolidáció végigvitelére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.