Annyi a disznajunk, mint a sógoroknak
Pillanatnyilag az osztrák szinten van a magyar sertések száma, azaz mintegy 3,2 milliót tesz ki – mondta az MTI-nek Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.
A szakember hozzátette: a sertések száma Magyarország uniós csatlakozásának évében, 2004-ben még 5 millió körül volt. Azt követően következett be a drasztikus csökkenés, hogy a magyar gazdálkodók számára kötelezővé váltak az uniós állatjóléti és környezetvédelmi előírások. Ezek végrehajtása ugyanis jentős forrásokat igényelt, aminek nem mindenki tudott eleget tenni. Ezért felhagyott a tenyésztéssel, a beruházások megvalósítása ugyanis nem növelte a sertések számát.
A 3,2 millió sertés tartása fedezi ugyan éves szinten az ország sertéshús ellátását, de a cégek most is évente mintegy 4,2-4,3 millió sertést vágnak Magyarországon. Így mintegy 800 ezer és 1 millió közötti élősertést hoznak be az országba, hogy a kivitelt fenn tudják tartani, a már megszerzett piacaikat ne veszítsék el.
A mostani helyzetből Menczel Lászlóné szerint az lehet a kivezető út, ha az országban javul a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi 30, 70 százalékos aránya. Továbbá szigorú fellépéssel visszaszorítják az ágazaton belül a fekete gazdaság mostani 25-30 százalékos arányát. Emellett erősebb lesz a nemzeti piac védelme, és megmarad az ágazat évi mintegy 10 milliárd forintos támogatása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.