Befagyasztották a 100 milliárdos stabilitási tartalékot
A kormány befagyasztotta a stabilitási tartalékot, azzal a megjegyzéssel, hogy a tartalék felhasználásáról akkor hoz döntést, ha a költségvetési törvényben meghatározott adó- és járulékbevételek együttesen legalább 2 százalékkal meghaladják az előirányzatot.
A stabilitási tartalék felhasználásának feltételéről szóló kormányhatározat szerdán jelent meg a Határozatok Tárában. A költségvetési törvényben az adó-és járulékbevételi előirányzat több mint 7 ezer milliárd forint, így a bevételnövekménynek legalább 140 milliárd forintot kell kitennie. Az összeg nagyjából megfelel a mintegy 100 milliárdos stabilitási tartaléknak a kieső 50 milliárd forintos vagyonadóval megnövelt értékének.
Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF és az EU delegációjával közösen tartott sajtótájékoztatón hétfőn már jelezte: a kockázatok miatt a kormány arra készül, hogy befagyassza a teljes stabilitási tartalékot. Úgy vélte, hogy az idei, mintegy 170 milliárd forintra tehető kockázatokat − az 50 milliárdos vagyonadó kieséssel együtt − kedvező változások csökkentik: például a magánnyugdíjpénztári visszalépések 60 milliárddal, illetve a kamatpályából is adódik mintegy 50 milliárdos megtakarítás.
A Magyarországon éppen aktuális felülvizsgálatukat lezáró delegációk is azt hangsúlyozták: teljesíthető az idei, 3,8 százalékos államháztartási hiánycél, de csak szigorú fiskális politika folytatása és a tartalékok megtartása mellett. Megjegyezték, hogy szükség lehet a tartalékok újrafeltöltésére is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.