Jelentős visszaeséstől már nem tartanak a régiós cégvezetők
A közép-európai cégvezetők optimistábban nyilatkoznak országuk és vállalatuk gazdasági kilátásairól, mint 2009 szeptemberében – állapítja meg a Deloitte által készített Business Sentiment Index (DBSI) című felmérése. A régió cégvezetőinek nagy része úgy tűnik már nem számít további jelentős visszaesésre.
Biztató jel, hogy az üzleti hangulat javulásáról árulkodik. Úgy tűnik, újra vannak elérhető hitelforrások, a beruházási kedv javul, és a cégvezetők jelentős hányada már árbevétel-növekedéssel számol. Mindez azt jelzi, hogy a régió cégvezetőinek nagy része már nem számít további jelentős visszaesésre – véli Seres Béla, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője.
A vállalatvezetők általános gazdasági környezettel kapcsolatos várakozásaiban kedvező változásnak tekinthető, hogy már kétötöd részük (40,1 százalék) várja az általános kilátások javulását szemben a szeptemberi alig több mint 26,8 százalékos aránnyal.
Optimizmus tekintetében a legnagyobb előrelépést Csehország mutatta: a válaszadók kétötöde bízik abban, hogy a gazdaság fejlődési pályára áll. Szeptemberben ez az érték az 12,9 százalék volt. A régiós országok közül még mindig Lengyelország a legbizakodóbb, ami a gazdasági kilátásokat illeti. Itt a vállalatvezetők 74,1 százaléka gondolja úgy, hogy az előttünk álló hat hónapban gazdasági fellendülés várható. Magyarországon ez az arány a régiós átlagnak megfelelő 40 százalék a szeptemberi 25,8 százalékkal szemben.
A régióban továbbra is Horvátországban a legpesszimistábbak az elkövetkezendő hat hónapra vonatkozó gazdasági kilátásokat illetően: a megkérdezettek több mint kétharmada (66,7 százalék) számít a gazdaság hanyatlására. Ez azonban egyúttal jelentős javulást is mutat a korábbi 89,7 százalékhoz képest.
A cégvezetők újra derűlátóak a befektetésekkel kapcsolatban. A közvélekedés szerint javult a hitelek hozzáférhetősége, a vállalkozások pedig bíznak abban, hogy a következő 12 hónapban többet ruházhatnak be tőkejavakba.
A gyáriparban például a vállalatvezetők háromnegyede (74,5 százalék) szerint újra vannak elérhető hitelforrások, míg szeptemberben a megkérdezetteknek csak valamivel kevesebb, mint a fele (48,4 százalék) gondolta így. A megkérdezett cégvezetők több mint kétharmada (68,2 százalék) gondolja úgy, hogy a saját vállalkozása számára is hozzáférhetőek a hitelforrások, ami több mint 10 százalékpontos javulást jelez az előző felméréshez viszonyítva (57,9 százalék). Magyarországon 21 százalékkal 56,7 százalékra nőtt azon cégek aránya, amelyek szerint létezik a vállalatuk számára hozzáférhető hitelforrás.
Minden jel arra utal, hogy a vállalkozások többet fognak költeni tőkejavak beszerzésére, ami jó hír a cégek fejlődése és bővülése szempontjából. A válaszadók mintegy harmada (29,9 százalék) arra számít, hogy az elkövetkezendő 12 hónap során többet fog beruházni tőkejavakba, míg az előző felmérés alkalmával 18,5 százalékuk gondolta ugyanezt.
Seres Béla szerint többen számítanak arra is, hogy a vállalatok értékesítésből származó árbevétele a következő egy évben nőni fog. A szeptemberi 45,3 százalékhoz képest most már a cégvezetők többsége (53,1 százalék) bízik abban, hogy az eladások szintje emelkedni fog. A felmérés szerint a hazai vállalatok ezen a téren a legoptimistábbak közé tartoznak a régióban, közel kétharmaduk (63,3 százalék) számít arra, hogy a következő 12 hónap során nőni fog a bevétele – ez 18 százalékos pozitív eltolódás a szeptemberi adathoz képest.
Ami a vállalkozások gazdasági kilátásait illeti, a régió üzleti hangulata 2009 decemberére egyértelműen optimistábbá vált, de továbbra is visszafogott. A cégvezetőknek a vállalatok általános működési környezetéről alkotott véleménye lassú javulást mutat, de legalábbis egyre kevésbé pesszimista. A hangulat javulása a vállalatoknak is hasznára válhat, és ezt várhatóan az elkövetkezendő egy évre vonatkozó helyreállítási és fejlesztési stratégiájuk kialakítása során is figyelembe fogják venni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.