A türkmén-üzbég határon induló vezeték gázt juttat Kína második Nyugat-Kelet földgáz vezetékébe, aminek köszönhetően 14 kínai város és tartomány jut fűtőanyaghoz a Gyöngy folyó deltájának térségében, a Jangce deltájában, valamint Közép- és Nyugat-Kínában. A gáz – Kínán belül – még további körülbelül 5000 kilométert utazik.

2011-ig a vezetéken mintegy 13 milliárd köbméter gáz fog érkezni az országba, majd a szállítási kapacitás eléri a 30 milliárd köbmétert évente, és 2012-2013-ban 40 milliárd köbméterre emelkedik. Mindeközben Kína gázhiánya egyes becslések szerint jövőre épp 30 milliárd köbméter körül lesz, és legkésőbb 2015-ben eléri a 40 milliárd köbmétert.

Kína egyik legnagyobb gáztermelője és ellátó vállalata, a China National Petroleum Corp (CNPC) csak a múlt hónapban legalább 700 millió köbméter folyékony földgázt vásárolt az azonnali piacon, amikor Dél-Kínában hirtelen betört a hideg, és hiány keletkezett.
Kína 1997 óta összpontosít az olajban és földgázban gazdag közép-ázsiai térségre, mint energiaforrásra, amikor is kormányközi megállapodást írt alá Kazahsztánnal egy Hszincsiang és Nyugat-Kazahsztán közötti olajvezeték megépítéséről.

A kínai elnök az elmúlt hétvégén Kazahsztánban először megszemlélte a frissen elkészül kazah-kínai gázvezeték 1300 kilométeres szakaszának ünnepi avatását, azét az első exportvezetékét, amely Oroszországot megkerülve vezet Kínába. Ez része a Közép-Ázsia vezetéknek (másik nevén Türkmenisztán-Kína gázvezeték), amely 30 évre szóló szerződés keretében jött létre.

„Az új szállítási útvonal kifejezi Kína stratégiáját arra vonatkozóan, hogy bővíteni kívánja energiaimport-forrásait, és alapvetően fontosnak tartja az import biztonságosságát” – idézi a Global Times Csang Jaót (Zhang Yao) a sanghaji Oroszország és Közép-Ázsia Kutatóintézet igazgatóját. Kína hagyományosan a Közel-Keletről és Nyugat-Afrikából importál energiát, a behozott mennyiség fele származik a Közel-Keletről.

„A Malaca-szoroson átvezető tengeri útvonal komoly potenciális kockázatot jelent, ha bármilyen helyi konfliktus az utat lezárhatja” – mondta Csang, aki szerint a szárazföldi vezeték a tengeri utakhoz hasonlítva sokkal biztonságosabb.

A statisztikák azt mutatják, hogy Kína össz-energiafelhasználásában mindössze 3 százalékos arány jut a földgáznak, 70 százalékban a szén az uralkodó. Egyes szakértők szerint a Közép-Ázsia vezetékkel a földgázfelhasználás aránya 2 százalékkal emelkedhet, amit minőségjavító tényezőnek tartanak.

Türkmenisztán földgázmezői a világon a negyedik legnagyobb tartalékkal rendelkeznek Oroszország, az Egyesült Államok és Irán után. Becslések szerint itt mintegy 25 ezer milliárd köbméter van a föld alatt. Egészen az elmúlt időkig Oroszországba is szállított évi 50 ezer milliárd köbmétert, de a vezeték felrobbantása miatt áprilisban az ellátást felfüggesztették.

Megfigyelők szerint a közép-ázsiai beruházás nem veszélyezteti a kínai-orosz gázmegállapodásokat, a két ország közötti tervezett vezeték megépítését. A Hszinhua hírügynökség ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt idézi, aki kijelentette, hogy nem aggódik, hiszen Kína energiaigénye egyre nő, s a kérdésben "szoros kapcsolatot" tartanak egymással.

Hu Csin-tao (Hu Jintao) most mindkét országban a további együttműködés bővítését szorgalmazta, és azt hangsúlyozta, hogy a Közép-Ázsia gázvezeték valamennyi érintett ország és a térség érdekét szolgálja. Az egyenlőség és a kölcsönös haszon elvei alapján Peking az olaj- és a gázszektorban lehetőséget lát a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére – derült ki Hu szavaiból, egyben a nem energiaipari területeken is a kapcsolatok szorosabbra fűzését javasolta. Türkmenisztánban például felvetette egy közép- és egy hosszú távú terv gondolatát, ami a közlekedést, a távközlést, az építőanyag-ipart és az infrastruktúrát érintené.

Hu hétfőn Samandepe településen vendéglátójával, Kurbanguly Berdymukhamedov türkmén elnökkel, a kazah és üzbég elnök társaságában ünnepélyes külsőségek között felavatta a Közép-Ázsia vezetéket, amelynek építésén az elmúlt 27 hónapban több mint nyolcezer ember dolgozott. Peking nyilvánvalóan egyértelmű sikernek, győzelemnek értékeli a közép-ázsiai csap megnyitását.