Magyar út felfelé: német hátakon, román nyakakon, kínai vállakon
A magyar külkereskedelmi mérleg az év végére akár négymilliárd euró aktívumot is mutathat, mert a belső kereslet erős csökkenése miatt az import sokkal gyorsabban esik, mint a kivitel. A magyar gazdaság akkor léphet ismét növekedési pályára, ha exportpiacain felívelés kezdődik, a belső fogyasztás élénkülését legfeljebb nemzetközi hitelekkel lehetne ugyanis elérni, az ilyesminek pedig már ismertek a következményei. Vajon remélhetünk-e gyors fellendülést?
A külkereskedelmi termékforgalomban idén szeptemberben – a KSH becslése szerint – a kivitel értéke 1529 milliárd forintot (5615 millió eurót), a behozatalé 1398 milliárd forintot (5129 millió eurót) ért el. Euróban számolva a kivitel 18, a behozatal 24 százalékkal csökkent 2008 szeptemberéhez viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg szeptemberben 131 milliárd forint (486 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 106 milliárd forintos (391 millió eurós) javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A szeptemberi kivitel 79, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
Az év első háromnegyedében – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 12 314 milliárd forint (43 335 millió euró), a behozatal 11 368 milliárd forint (40 013 millió eurót) volt. A kivitel euróban mérve 23, a behozatalé 29 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg 946 milliárd forint (3322 millió euró) aktívumot mutatott, az egyenleg 981 milliárd forinttal (3494 millió euróval) javult, 2008 első kilenc hónapjában 35 milliárd forintos (172 millió eurós) passzívumot mértek.
A magyar termékek és szolgáltatások legfontosabb felvevőpiaca továbbra is az Európai Unió. Az Európai Bizottság őszi előrejelzéséből az derül ki, hogy az unió ennek az évnek a második felében már kiemelkedik a recesszióból, s jövőre átlagosan 0,75 százalékos növekedésre számítani. Ám idén Brüsszel még átlagosan 4 százalékos GDP-csökkenést vár az unió átlagában. Az államháztartási hiány szintén növekedni fog – 2010-ben a GDP 7,5 százalékára –, majd 2011-ben a gazdaság élénkülése és az ideiglenes intézkedések fokozatos megszűnése miatt némileg visszaesik.
© KSH |
Jövőre a prognózis szerint fokozatos élénkülés várható, majd 2011-ben a növekedés 1,5 százalékos lesz. „A gazdasági tevékenység rövid távú élénkülése a külső környezet és a pénzügyi feltételek javulásának, valamint a jelentős költségvetési és monetáris politikai intézkedéseknek az eredménye” – állapította meg a bizottság, amely szerint később várhatóan számos tényező korlátozza majd a magánkeresletet és így az élénkülés erősödését.
A brüsszeli jelentés azt is kiemelte, hogy a recesszióból éppen kilépő uniós gazdaság kilátásai rendkívül bizonytalanok. Az élénkülés meglepően erős lehet, ha a szakpolitikai intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulnak a pénzügyi ágazat stabilitásának helyreállításában és a bizalom erősítésében, vagy ha a globális kereslet határozottabban erősödik. Másrészt a rossz munkaerő-piaci körülmények hatása és a beruházások korlátai a vártnál erőteljesebbnek bizonyulhatnak. Emellett ha a banki ágazat nem javítja mérlegét, nem lesz képes elegendő támogatást adni az élénküléshez – áll a prognózisban.
Az unión belül a 80 milliós Németországnak kitüntetett szerepe van a magyar exportpiacok között. A magyar és a német gazdaság fejlődése szorosan összefügg egymással. A német gazdaság növekedésének gyorsulásával párhuzamosan a magyar gazdaság is rendre nagyobb mértékben bővül, míg dekonjunktúra idején mindkét gazdaság lassul, vagy teljesítménye akár vissza is esik – írja a KSH elemzése.
Tavaly a Németországba irányuló exportunk értéke 19,6 milliárd euró volt, az onnan érkező importé pedig 18,8 milliárd. A Németországgal lebonyolított termékforgalom az utóbbi években szerényebb mértékben bővült, mint a forgalom egésze, ezzel párhuzamosan Németország részaránya a magyar kereskedelemben csökkent. A mérséklődés ellenére még mindig magasan a legfontosabb partnerünk, 2008. évi részesedése a forgalom mindkét irányában meghaladja az egynegyedet. (Exportban a második és harmadik legfontosabb felvevőpiacunk Románia és Olaszország, részarányuk egyaránt 5 százalék, míg behozatalban Oroszország a második legfontosabb partnerünk, 9 százalékos részesedéssel.)
© KSH |
A Németországgal folytatott külkereskedelemben tavaly az export kétharmadát a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek adták. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb, mint ami az export egészére kialakult. Jelentős, de ellentétes irányú eltérés jellemezte agrárjellegű kivitelünket: míg a tavalyi teljes exportnak 6,7 százalékát jelentette az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma, a Németországba irányulónak mindössze a 3,0 százalékát. Az importot illetően is lényegesen nagyobb a gépek és szállítóeszközök szerepe a német relációban, mint a teljes forgalomban (60, illetve 49 százalék). E különbséget valamelyest árnyalja, hogy a teljes behozatalból 13 százalékkal részesedő energiaimport kétharmada, 6,3 milliárd euró értékű áru Oroszországból érkezik. Ez a tétel önmagában akkora mennyiség, amely az egyes országok, illetve a teljes behozatal árufőcsoportos szerkezete között mindenképpen különbségeket idéz elő. (Más megközelítésben vizsgálva: gépjellegű behozatalunk 31 százaléka érkezik Németországból, az energiahordozók importjának viszont csupán a 4 százaléka.)
Az EU tíz kelet-európai tagországa együttesen 4,2 százalékos GDP-csökkenést szenved el az idén, jövőre pedig egyszázalékos szerény növekedésre számíthat – állítja a Világbank legutóbbi negyedéves jelentése. Az intézmény szerint ingatag és egyenetlen lesz a térség gazdasági állapotának javulása, ezért a gazdaság megerősítése érdekében szükség volna strukturális reformok bevezetésére az érintett országokban.
A bank úgy véli, a térség már túljutott a visszaesés mélypontján, de középtávú kilátásai eléggé borúsak, és hosszú ideig eltarthat, mire visszatér a lehetőségeinek megfelelő szintre. A GDP-növekedés üteme 2011-re a térségben elérheti a 3,6 százalékot, ami még mindig kevesebb a 2008-as 3,9 százaléknál és messze elmarad a 2007-es 6 százaléktól. A növekedésben az EU nyugati térségeinek kereslete játszik majd fő szerepet. „Robusztus mértékű növekedésre csak akkor kerülhet sor, ha a külföldi befektetések és az export is fellendül, valamint helyreáll a fogyasztói bizalom” – írja a világbanki jelentés.
© KSH |
© KSH |
Az Oroszországból érkezett utolsó pontos adat szerint éves szinten 10,9 százalékkal csökkent az ottani második negyedévi GDP. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest már 7,4 százalékos növekedést mértek. Az idei első félévben az orosz gazdaság 10,4 százalékkal hanyatlott a tavalyi azonos időszakhoz képest. Oroszországban 3,9-4,5 százalékkal nő a hazai össztermék a második félévben az idei első hat hónaphoz képest. Elvira Nabiullina gazdasági miniszter is úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaság túljutott a mélyponton.
A magyar külkereskedelem fontos célországa Kína is, ahol a gazdaság idén nagy valószínűséggel eléri az éves 8 százalékos növekedést. Li Hsziao-csao, a kínai országos statisztikai hivatal szóvivője közölte, hogy az ország bruttó hazai terméke (GDP) az év első kilenc hónapjában meghaladta a 21,78 ezer milliárd jüant, ami 3,18 ezer milliárd dollárnak felel meg. A kínai kormány mindazonáltal nem teljesen nyugodt a jövőt illetően. Ven Csia-pao miniszterelnök kifejtette, hogy sok gond terheli az ország gazdasági fejlődését. Meg kell oldaniuk többek között az ipari túltermelést, új iparágakat kell bevezetniük, továbbá meg kell őrizniük a hitelképességet és a munkanélküliség alacsony szintjét.
A nehézségeket az okozza, hogy az exportorientált kínai gazdaság bevétele durván visszaesett a gazdasági válság miatt, így a kormány 4 milliárd jüanos (586 milliárd dolláros) kétéves gazdaságélénkítő csomagot vezetett be. Ennek köszönhető többek között, hogy Kína ipari termelése a harmadik negyedévben 12,4 százalékkal nőtt 2008 azonos időszakához képest, éves összehasonlításban pedig 8,7 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában, miközben a legnagyobb ipari termelők profitja 10 százalékkal csökkent.
Ha az exportpiacaink határozzák meg, hogy mikor lesz ismét jelentősebb fellendülés Magyarországon, akkor inkább abban érdemes bízni, hogy negatív gazdasági fordulat már nem jön a közeljövőben. (A fellendülést azonban csak valószínűsíteni lehet, bizonyosan előre jelezni nem, hiszen még mindig vannak komoly figyelmeztetések újabb pénzügyi buborékok esetleges megjelenéséről, és pusztító kidurranásáról.) Pár éven belül aztán, talán 2012-re – ha a strukturális reformokat sikerül végre befejezni – akár már versenyelőnyt is szerezhet Magyarország a mostani sanyarúságából, ráadásul akkor már szinte biztosan lesz hová szállítani külföldön.
MZ
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.