A döntés megfelelt a piaci várakozásnak, bár voltak elemzők, akik a kvantitatív enyhítési keret 50 milliárd fontos emelését is elképzelhetőnek tartották.

A Bank of England (BoE) - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - március óta tartja fél százalékon a kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt.

A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent az egy évvel ezelőtti csúcsszintről.

Már a januári csökkentéssel kialakult akkori, 1,50 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá.

A brit jegybank a csütörtöki kamatdöntéshez fűzött elemzésében kiemeli, hogy Nagy-Britannia hazai összterméke (GDP) 2008 eleje óta 6 százalékkal esett. A világgazdaságban már vannak jelei a kilábalásnak, különösen a feltörekvő térség számos gazdaságában mutatkozik erőteljes fellendülés, ám globális szinten a gazdasági aktivitás továbbra is "meglehetősen nyomott" - fogalmaz a BoE csütörtöki elemzése.

A piacot kisebb sokkhatásként érte a brit statisztikai hivatal minapi bejelentése, amely szerint az általános várakozással ellentétben nem ért véget az immár hosszúsági rekordot döntő brit recesszió az idei harmadik negyedévben sem. Az október végén közölt előzetes adatsor szerint az elmúlt negyedévben 0,4 százalékkal csökkent az előző három hónappal összevetve a hazai össztermék.

A második negyedévben 0,6 százalékos visszaesést mértek Nagy-Britanniában, és citybeli elemzők a szeptemberrel zárult három hónapban már 0,1-0,3 százalék közötti negyedéves növekedést vártak.

A derűlátás a piacon is kezdett már hatni: a Londoni Értéktőzsde (LSE) irányadó FTSE-100-as árfolyammutatója negyedszázados történetének legjobb három hónapját zárta a harmadik negyedévben, 21 százalékos emelkedéssel. A mutató ezzel jócskán megdöntötte korábbi negyedéves rekordját, amelyet 1999 utolsó három hónapjában állított be, 14,9 százalékos nyereséggel.

A brit gazdaság teljesítménye azonban a legutóbbi adatsor szerint immár hat negyedéve csökken folyamatosan. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

Ebben a helyzetben a Bank of England csütörtökön úgy döntött, hogy tovább működteti a "bankóprést", és 25 milliárd fonttal 200 milliárd fontra (58 ezer milliárd forintra) emeli a gazdaságélénkítő pénzinjekció keretét.

A BoE a mély recesszióra válaszul tavasszal kezdte a kvantitatív enyhítésnek nevezett pénzügypolitikai eljárást, amely a rendkívül enyhe kamatpolitika kiegészítője. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet a bank egyszer már emelte, akkor 175 milliárd fontra, és már a nyáron több monetáris tanácsi tag, köztük Mervyn King bankkormányzó 200 milliárd fontra akarta tovább emelni a likviditási injekció összegét. Ezt a testület többsége akkor még leszavazta.

A BoE ezúttal azonban egyenes utalást tett arra, hogy a keretet akár még tovább is emelheti. A csütörtöki kamatdöntéshez fűzött elemzésben az áll, hogy a 25 milliárd fontos emelés várhatóan három hónappal hosszabbítja meg a programot, de a Monetáris Tanács folyamatosan "felülvizsgálat" alatt tartja az erre szánt összeg nagyságát.

A kvantitatív enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban - amely fennállása óta először folyamodik e pénzügypolitikai eljáráshoz - a pótlólagos likviditásból juttat közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.