Az S&P-kilátásjavítás nem változtatott a bankosztályzatokon és a CDS-en
Nem befolyásolja a magyar bankok besorolásait a Standard & Poor's által a magyar szuverén adósosztályzatra pénteken bejelentett kilátásjavítás, és nem volt érdemi hatása a magyar adósság londoni határidős törlesztésbiztosítási cseretranzakcióinak (CDS) árazásaira sem, mivel az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint a CDS-piac már beárazta az S&P lépését.
A lépéshez fűzött külön banki elemzés szerint azonban a cég a szuverén kilátásjavítás nyomán "sem módosítja érdemben" az általa besorolással nyilvántartott hat magyarországi bank megítélését.
A Standard & Poor's az OTP Bank Rt.-re, az OTP Jelzálogbankra (egyaránt BB plusz/B, negatív kilátással), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-re (BB/B, negatív kilátással), a CIB-re (BBBpi mínusz), a K&H Bankra (BBBpi mínusz) és az MKB Bank Zrt.-re (BBpi) tart érvényben osztályzatokat.
Az S&P e bankbesorolásokkal kapcsolatban kiemelte: a szuverén adósi osztályzat kilátásának javítása a cég azon véleményét tükrözi, hogy a kitartó magyarországi konszolidációs erőfeszítések gátat szabnak a magyar államháztartási hiány mélyülésének, a gazdaságra nehezedő, lefelé ható nyomások ellenére is.
A hitelminősítő közölte: a bankok adósminősségével kapcsolatos közvetlen aggályai is enyhültek valamelyest, miután a forint a korábbi időszak kilengései után stabilizálódott. Azonban a ház továbbra is azzal számol, hogy a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén hét százalékkal, jövőre pedig 1 százalékkal csökken. Ebből következően a hitelminősítőnek változatlanul az a véleménye, hogy a magyar bankok eredménye és eszközminősége nyomás alatt marad a recesszió, a világpiaci problémák és a megnövekedett magyarországi szektorkockázat miatt.
Ez utóbbira hivatkozva a Standard & Poor's már július végén gyengébb kockázati kategóriába sorolta át a magyar bankrendszert. Ezt egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a magyar bankszektor állami támogatása a tulajdonosi finanszírozás gyengülése esetén költségvetési korlátokba ütközne.
Az S&P a nyári londoni bejelentés szerint az addigi 6-os szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor országkockázati megítélésének osztályzatát (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA).
A cég által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati megítélési rangsor nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betéti kockázati besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, nemzetgazdasági szintű kockázati tényezőket méri, a legrosszabb osztályzat a 10-es.
A Standard & Poor's kilátásjavítása nem hatott érdemben a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatra köthető fedezeti tranzakciók árazására a londoni piacon.
A CMA DataVision nevű vezető londoni piaci adatszolgáltató cég szakértői az MTI kérdésére elmondták: a magyar adósi kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - vagyis a fizetési leállások elleni adósságpiaci biztosítási tranzakciók - ára az irányadó ötéves futamidőre gyakorlatilag stagnált, 222 bázisponton járt a pénteki késői londoni kereskedésben az előző esti, 216,9 bázispontos záró után.
A cég elemzői szerint nem is indokolt jelentősebb elmozdulás, mert a magyar CDS-árazásban "már benne volt" a kilátásjavítás valószínűsítése; komolyabb ármozgás akkor lett volna várható, ha az S&P lépése "teljes meglepetésként" éri a piacot.
Magyarország CDS-árazása meredeken csökkent az első negyedév óta, a törlesztési kockázattal kapcsolatos piaci aggodalmak elenyészésével; márciusban még 630 bázispontos idei CDS-csúcsárazást mértek Londonban.
A pénteki magyar CDS-árjegyzés azt jelenti, hogy jelenleg minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása évente 222 ezer euróba - a március első kereskedési napjain kért 630 ezer eurónak alig valamivel több mint a harmadába - kerül a londoni CDS-piacon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.