A hazai gazdaság kilábalási esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy mikor veszi kezdetét a világgazdasági konjunktúra, a magyar gazdaság partnerországaiban a külső kereslet növekedése mikor indul el – állapítja meg az Ecostat legfrissebb elemzése. Számos jel ugyan arra utal, hogy több nagy európai gazdaság túljutott a válság mélypontján, a stagnáláshoz közeli állapot azonban nem nyújt elégséges impulzust a magyar gazdaság érezhető javulásához. Ez is azt jelzi, hogy a kilábalás biztosan tovább tart Magyarországon, mint a kontinens nyugati felén. Egyrészt azért, mert legalább fél év kell ahhoz, hogy a partnerországainkban tapasztalt fellendülés a magyar adatokon is látható legyen. Másrészt a 2009. második felében életbe lépett állami kiadáscsökkentő intézkedések keresletcsökkentő hatása tovább mérsékli a gazdasági növekedést.

A hazai termelés csökkenése várhatóan 2009 negyedik negyedévében megáll, érezhető termelésélénküléssel legfeljebb 2010 második felében számolhatunk az Ecostat szerint. A munkanélküliség a jövő évben is emelkedik, a belső kereslet csak lassan bővül. A tényleges fellendülés 2011-ben lesz érezhető a lakosság körében.

A nemzetközi gazdasági kilátások a második negyedévben valamelyest javultak, a tendenciák tisztulnak, a nemzetközi szervezetek előrejelzései mérsékelten optimisták. A kilábalás vélhetően korábban kezdődhet, mint arra számítani lehetett. A folyamat nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, kisebb időközi visszaesések nem zárhatók ki, a globális kereslet helyreállítását ugyanis számos tényező hátráltatja. Legsúlyosabb a munkanélküliség, ami egyre nyomasztóbb probléma világszerte, az elbocsátások idén és jövőre is folytatódnak a fejlett és a feltörekvő országokban egyaránt. Emellett kockázati tényezőt jelent az inflációs várakozások erősödése, az államkötvény hozamok emelkedése, valamint a felgyülemlett spekulációs tőke kiszámíthatatlan mozgása.

A világgazdaság fokozatos talpra állásával a piaci szereplők optimizmusa erősödik. A WTO előrejelzése szerint idén mintegy 10 százalékra csökken a nemzetközi kereskedelmi forgalom zsugorodása, míg az IMF idénre 12,2 százalékos csökkenést, jövőre pedig enyhe, 1 százalékos bővülést vár. Legfontosabb külkereskedelmi partnerországaink GDP-je – a magyar exportban képviselt arányukkal súlyozva – 2009-ben 4,9 százalékkal csökken. 2010-ben a hazai exporttermelés és kivitel várhatóan alacsony szinten marad. A külföldi közvetlen beruházások (FDI) zsugorodása egyelőre folytatódik, érezhető fellendülés 2011-től várható.

2009 első félévében a hazai külkereskedelmi termékforgalom mindkét relációban rendkívüli mértékben csökkent: az export 20, az import 25 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest. Az öt százalékpontos különbség következtében a külkereskedelmi egyenleg februártól kiemelkedő aktívumokat eredményezett. Az év egészében a szolgáltatásokat is magában foglaló export 11,1 és import 15,5 százalékos visszaesését prognosztizálja az Ecostat, jövőre pedig az exportkereslet szerény bővülése következtében a behozatal élénkebb növekedését várják: a kivitel és a behozatal is 1,6 százalékkal nőhet.

 
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) minden eddiginél nagyobb mértékben csökkent 2009 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest 7,5 százalékos visszaesés következett be, míg a szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,3 százalékos volt a GDP volumen csökkenése. Ez az elmúlt több mint nyolc év mélypontját is jelenti. Az Ecostat számításai alapján 2009-re 6,5 százalékos gazdasági visszaesés várható, a harmadik negyedévre várt abszolút mélypontot követően kezdődhet el a recesszióból történő lassú kilábalás: Az elemzők a harmadik negyedévben 7,2, a negyedikben 4,5 százalékos GDP csökkenéssel számolnak.

A háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése 2009 második negyedévében mérséklődött, 6,6 százalékos csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest, az év egészében pedig várhatóan 6,2 százalékkal mérséklődik.

Az első negyedéves fizetési mérleg adatok alapján az ország külső finanszírozási igénye érezhetően csökkent, amelynek fő okai a kedvező külkereskedelmi mérleg és a külföldi tulajdonú vállalatok várható profitcsökkenése. Az Ecostat elemzői szerint 2009-re 2,9 milliárd eurós folyó fizetési mérleg hiány várható, 2010-ben a mérleg valamelyest romlani fog és mintegy 3 milliárd eurós folyómérleg-hiány lehet.

Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított hiánya 2009 első nyolc hónapjában – önkormányzatok nélkül – 914 milliárd forint volt. Az idei költségvetés az Ecostat megítélése szerint megvalósíthatónak tűnik, a tervezett 3,9 százalékos ESA hiány elérése biztosítható. A 2010-es költségvetési tervezet szerint nominálisan megközelítően akkora összegből gazdálkodhat az állam, mint idén. Jövőre az ESA hiány GDP arányosan 3,9 százalék lesz. Az államadósság jövőre kismértékben emelkedik, GDP-arányosan 79,8 százalékra, utána azonban a legfrissebb prognózisok szerint csökkenni fog.

Az Ecostat várakozásai szerint 2009 egészében 4,4 százalék lesz a fogyasztói árindex, amely az év második felében növekvő dinamikát mutat. A jövő év elejéig további áremelkedést valószínűsítenek, főként a hatósági árak és szolgáltatások áremelkedése miatt, amely az első negyedévben 6,1 százalék körül tetőzik. Ezt követően az árszínt folyamatosan mérséklődik, az év második félévében várhatóan 3 százalék alá csökken. Az árfolyam várhatóan a mostanihoz közel, 270 forint/euró szintnél stabilizálódik.

Az inflációs nyomás csökken, így a Magyar Nemzeti Banknak tere nyílik további kamatcsökkentésre. Az Ecostat ez év végén 7,0 százalékos irányadó kamattal számol, ami a jövő év végéig további 100 bázisponttal csökkenhet. A világban azonban pont ezzel ellentételes folyamat, a jegybanki kamatok emelése várható.

Az Ecostat elemzői úgy vélik, kedvező forgatókönyv esetén, ha a szigorú költségvetési politika folytatódik, 2013-tól lehetőség nyílhat az euró bevezetésére is.

© Ecostat