Tovább virágzik a szolgáltatóközpont üzlet Magyarországon
Bár az idén is több új szolgáltató központot hoztak létre Magyarországon, egyre jelentősebb szerepet játszik az újrabefektetés, azaz a meglévő létesítmények bővítése – tudtuk meg Rétfalvi Györgytől, az ITD Hungary Zrt. vezérigazgatójától.
Információink szerint a nemrég befejezett 290 fős fejlesztést követően újabb, legalább 250 fős bővítésre készül az IBM is székesfehérvári létesítményében, és a Celanese-nél is tervezik a 2007-ben létrehozott, jelenleg is már több mint 100 szakembert foglalkoztató budapesti pénzügyi- és számviteli központ növelését.
Mivel egy új projekt a döntés előkészítéstől a beruházás megkezdéséig ebben a szektorban mintegy 6-12 hónapot vesz igénybe, a döntésbejelentések száma egyik évben nagyobb mint a másikban, ám folyamatosan sok a megkeresés – közölte Rétfalvi György.
A kereskedelemfejlesztéssel és befektetésösztönzéssel foglalkozó ITD Zrt. adatai szerint 2006-ban 10 központ települt Budapestre, 2 pedig vidéki helyszínekre, míg 2007-ben újabb hét szolgáltató létesítmény költözött a fővárosba és további négy a vidéki városokba. Tavaly az ITD közreműködésével nem érkezett új befektető a szektorba, de a már megtelepedettek bővítették tevékenységüket és létszámukat, a British Telecom például több mint 200 új munkahellyel növelte debreceni központját.
Az idén kedvezőbb a helyzet, mint tavaly. Az év elején a Vodafone jelentette be, hogy Miskolcon létesít regionális ügyfélszolgálati központot, amely másfél-két éven belül több mint háromszáz embert alkalmaz majd. A brit olajipari tröszt, a BP is létrehoz egy szolgáltató létesítményt Budapesten, amely 2009 második felében kezdi meg működését. A tervek szerint itt a működésének első négy éve során mintegy 1100 embert foglalkoztatnak majd.
A globális gazdasági válság hatására visszaesett a működőtőke-beáramlás, ami különösen a tradicionális iparágakat érinti (autóipar, elektronika, stb.). Ezzel ellentétben a költségcsökkentési és optimalizációs törekvések miatt a szolgáltató szektorban további növekedés várható – mutatott rá Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke. Azok a vállalatok, amelyek eddig nem hoztak létre szolgáltató központot, most ebbe az irányba fognak elmozdulni, illetve azok, amelyeknek még nem vagy nem eléggé költséghatékony területen volt a központjuk áthelyezik azt. A jelentős aktivitás magyarázata, hogy a vállalatok válságkezelési stratégiájában a költségcsökkentés mellett az ügyfélmegtartás és az ügyfél elégedettség növelése került előtérbe.
Ennek köszönhető, hogy jelentős számban helyeznek át munkahelyeket Magyarországra is. Az ok nem csak az alacsonyabb költségekben keresendő, hanem a képzett munkaerő megtalálásában is. Az elmúlt 7-8 évben ugyanis kialakult egy jelentősnek mondható, mintegy 25–30 ezer főre tehető képzett szakembergárda elsősorban Budapesten, amely vonzza a potenciális befektetőket. A szolgáltató szektor speciális képzést kíván, ezért az utánpótlás, képzés jelentős kihívás elé állítja az oktatási intézményeket, de e területen is komoly előrelépések történtek – mondta el Suhajda Attila.
Az aktuális nemzetközi tendenciák, az ágazattal foglalkozó vezető nemzetközi tanácsadó cégek tanulmányai azt erősítik, hogy a szektor jelentősége továbbra sem csökken. Ezt a tendenciát érzékeli az ITD Hungary is, hiszen az elmúlt néhány hónapban megnőtt a magyarországi szolgáltató központot tervező cégek száma. A vállalatok inkább a biztos, már sikeres célpontokat vizsgálják, attól függetlenül, hogy például a román vagy bolgár helyszíneken további költségcsökkentést érhetnének el.
Az ITD Hungary jelenleg is 10 szolgáltató típusú beruházás Magyarországra telepítésével kapcsolatban folytat tárgyalásokat. A befektetők végre felfedezték a vidéki városokat és egyre nagyobb számban létesítenek munkahelyeket a kelet-magyarországi régióban is, például Debrecenben és Miskolcon. Amennyiben mind a 10 beruházást sikerül hazánkba telepíteni, úgy 4000 új munkahely létesülhet Magyarországon – mondta Rétfalvi György.
Ecoline
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.