Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában
Magyarország a tavalyi 41. helyről a 47. helyre került a Világbank idei "Doing Business" jelentésében, amely a világ 183 országában vizsgálta az üzleti környezet minőségét.
A Doing Business 2010 kiadvány szerint Magyarország azon 61 ország közé tartozik, ahol reformot hajtottak végre az új vállalatok alapításának megkönnyítése érdekében.
Az üzleti környezetet javító legjelentősebb reformokat a korábbi évekhez hasonlóan Kelet-Európában és Közép-Ázsiában hajtották végre. A világnak ebben a két térségében az országok 96 százalékában legalább egy előremutató reform történt a vizsgált időszakban, 2008 júniusa és 2009 májusa között.
Magyarországot azonban Csehországgal és Szlovákiával együtt 2008-ban a Kelet-Európa és Közép-Ázsia csoportból átsorolták a magas jövedelmű OECD-országok kategóriájába. Az ide tartozó 27 ország rangsorában Magyarország a 21. helyen áll, Szlovákia a 20., Csehország a 25. helyet szerezte meg. A csoportot Új-Zéland, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezeti, a két sereghajtó Olaszország és Görögország.
A figyelembe vett 10 szempont közül Magyarország a legjobb, 14. helyezést a szerződések betartatása tekintetében érte el, a legrosszabb besorolást a befektetők védelme, valamint az adók fizetése terén kapta, a 119., illetve a 122. helyre sorolták a vizsgált 183 ország közül.
A magyar üzleti környezet értékelése 2006-ban romlott a kiigazító program miatt, 2007-ben azonban az ország a 66-ról a 45. helyre ugrott előre. Magyarország rangsorolása tavaly újabb javulással a 41. helyre került (ami az új országok listára kerülése miatt 9 hely előrelépést jelentett).
A Világbank 2004 óta jelenteti meg minden évben Doing Business kiadványát, amelyben azt vizsgálja, milyen az üzleti légkör, hogyan haladnak az üzleti reformok, a szabályozás mennyiben könnyíti a befektetők tevékenységét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.