Az IMF és a pekingi központi bank szerdán kötött megállapodása kapcsán elemzők rámutatnak: Kína már jó ideje a dollár mint tartalékvaluta háttérbe szorítására törekszik, és a pekingi vezetés több alkalommal jelezte, hogy a valutaalap saját "pénze", az úgynevezett SDR - Special Drawing Rights (különleges lehívási jogok) - válthatná az amerikai dollárt a domináns nemzetközi tartalékvaluta szerepében.

Peking a jüan használatának terjedését is ösztönzi. Idén márciusban például 70 milliárd jüan (nagyjából 10 milliárd dollár) értékű devizacsere-ügyletet kötött Argentínával, és hasonlóra készül egyebek között Malajziával, Indonéziával és Fehéroroszországgal.

Az IMF honlapján megjelent közlemény szerint "Kína biztonságos befektetési eszközhöz jutott" a megállapodás révén, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet hatékonyabban segíthesse a tagállamok válságkezelő intézkedéseit.

Az IMF-kötvénnyel Kína diverzifikálni is tudja mintegy 2 ezer milliárd dollárt kitevő valutatartalékait, amelyekből 800 milliárd dollárt amerikai államkötvényekben tart.

Az ENSZ szakosított intézményeként működő IMF 185 tagállama közül számosan fordultak már pénzügyi segítségért a szervezethez a világméretű gazdasági válság elmélyülése, tavaly ősz óta. A húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) áprilisi értekezletén ezért elhatározták, hogy megháromszorozzák - 750 milliárd dollárra bővítik - az IMF mozgósítható tőkéjét.

E program részeként az IMF vezetősége júliusban egy új finanszírozási eszköz, a kötvény bevezetéséről döntött. Kína azonnal jelezte, hogy vásárolna a szervezet saját kibocsátású értékpapírjából, és időközben Oroszország és Brazília is kifejezte érdeklődését az új befektetési lehetőség iránt.