Az IMF-nek évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni – írja a Nobel-díjas közgazdász.
Az IMF-től is kért 15 milliárd dollárt Ukrajna, de Moszkvával állapodott meg a hitelről.
Túlságosan instabilnak tartják az amerikai dollárt, és általánosságban is aggódnak a fejlett országok túlzott valutakibocsátásai miatt az úgynevezett BRICS-országok. A feltörekvő gazdasági nagyhatalmak új tartalékvalutát szeretnének, mégpedig az IMF által elszámolási egységeként szolgáló SDR-t, de a maitól eltérő módon állapítanák meg az értékét.
A mostani 1038,4 millió SDR-ről 1940 millió SDR-re nő Magyarország részvételi kvótája a Nemzetközi Valutaalapban - derül ki az Országgyűlésnek pénteken benyújtott törvényjavaslatból. A kvóta felülvizsgálatát a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság 2009-es irányadó állásfoglalása alapján rendelte el a kormány.
A dollár gyengülése az utóbbi napokban ismételten felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a pénzügyi válság könnyen dollárválságba torkollhat. Kétségtelenül inog a trón a zöldhasú alatt, de vajon indokolt-e a dollár jövőjét illető félelem?
Kína vásárol elsőként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) saját kibocsátású kötvényéből, rögtön 50 milliárd dollár értékben. Peking nem dollárral, hanem jüannal fizet az 5 éves lejáratú kötvényért, és az ügylettel a kínai deviza külföldi térnyerését is igyekszik elősegíteni.
Soros György amerikai üzletember szerint a globális piacok szempontjából vízválasztó lesz az április 2-i londoni G20 csúcs.
A kínai központi bank elnöke az amerikai dollár helyett más tartalékvalutát javasolna egy új, Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felügyelt globális rendszerben.