Az MNV azért "ment az ÁSZ-jelentés elébe", mert az egységes állami vagyonkezelés első teljes évének objektív értékelése, a tanulságok levonása kulcsfontosságú a további konszolidált működés szempontjából. A vagyontörvény célja ugyanis a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodás minőségének javítása, a vagyongazdálkodás eredményessé tétele és az átláthatóság biztosítása - mondta Nagy János.

Az MNV az Állami Számvevőszéknek megküldött állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy három szervezet: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV), a Kincstári Vagyoni Igazgatóság KVI) és a Nemzeti Földalap (NFA) összevonásából alakult meg az MNV Zrt., amely 2008. január elsején kezdte meg a működését. A három szervezet összehangolása a vártnál bonyolultabbnak bizonyult - jegyzi meg az MNV.

A napi döntéseket az a középtávú vagyonstratégia alapozta meg, amelyet 2008 nyarán hagyott jóvá a vagyontanács. Az ÁSZ jelentés tervezet viszont azt állítja, hogy az NVT a 2008-ban meghozott 838 határozatát középtávú stratégia hiányában, nem átgondolt koncepció mentén hozta meg, és "bár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács igyekezett az általa elkészített - tervként maradt - stratégiai elképzeléseket követni, ebben nem lehetett következetes."

Az MNV álláspontja szerint az ÁSZ jelentéstervezetével ellentétben az elődszervezetek vagyonának átadás-átvétele nem okozhatott vagyonvesztést, mert azt a nyilvántartásokon átvezették.

A vagyonmérleg és a vagyonleltár ÁSZ által kifogásolt hiánya kapcsán az MNV Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonkezelő felelőssége korlátozott. Az elődszervezetek vagyonának záró állományát tartalmazó beszámolókat a felügyeleti szervek elfogadták, a 2008. évi nyitóállománynak pedig ezzel kell megegyeznie. Nincs jogszabályi előírás arra, hogy az MNV Zrt. nyitóállományát leltárral kellett volna alátámasztani, ennek ellenére a Pénzügyminisztérium kérésére elkészült a "vagyonátadó mérleg" a nyitómérleg auditálása pedig megtörtént.

Az MNV közlése szerint a vagyonkezelő határidőre teljesítette valamennyi beszámolási és jelentéstételi kötelezettségét. Az MNV Zrt. saját vagyonáról szóló 2008. évi beszámolót, valamint a rábízott vagyonáról szóló előzetes beszámolót az NVT a törvényes határidőn belül elfogadta - 2009. április 1-jén, illetve 2009. május 27-én-, és határidőben felterjesztette jóváhagyásra.

Az MNV az állásfoglalásban megjegyzi, hogy az ÁSZ összefoglalója és a részletes jelentése között több ellentmondás van, amelyek eltérő következtetésekhez vezethetnek. Az összefoglalóban "nem teljesült" "nem felelt meg" tartalmú kijelentésekről a részletes jelentésben leírt helyzetfeltárás után több esetben kiderül, hogy azok nem megfelelősége vagy nem teljesülése nem az MNV Zrt. hiányosságaiból vagy szabálytalan működéséből adódik, hanem olyan külső okokból, melyre sok esetben az MNV Zrt.-nek nincs hatása.

Az ÁSZ jelentéstervezete az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesítését 74,4 százalékosnak ítélte meg: az előirányzott 96,433 milliárd forint helyett 71,746 milliárd forint. Az MNV közlése szerint a bevételi elmaradásból mintegy 20 milliárd forintot jelentett az államháztartási törvény módosítása, amelynek alapján a költségvetési szervek nem fizettek bérleti díjat az általuk használt ingatlanok után, bár az előirányzatban ez az összeg szerepelt. Ugyanakkor a 2007. évi nyereségből kifizetett, illetve osztalékelőlegként befolyt 35,1 milliárd forint jóval meghaladja az előirányzott 8,78 milliárd forint összes osztalékot. A növekedés döntő része az Állami Autópálya Kezelőtől (ÁAK) 25 milliárd forint osztalékelőlegéből származik.

A 2008. évi kiadások teljesítése elérte az éves előirányzat 72,8 százalékát, 66,993 milliárd forintot. Az előirányzottnál kevesebb kiadás fő oka a kormányzati negyed kialakításának leállítása.

A jelentéstervezet az MNV Zrt. portfoliójába tartozó 335 társasági részesedés közül csak néhány esetben talált az ÁSZ kifogásolható ügyet, ami jelzi - különösen a jelentős társaságoknál - a vagyonkezelés javulását.

Az ÁSZ szerint a 2008-ban meghozott vagyontanácsi határozatok összességükben nem voltak célszerűek, mert az ügyek egyes csoportjai a vagyontörvény céljaitól elszakadó szándékot tükröztek. A jelentéstervezetnek ezt a megállapítását is szinte minden ügyben cáfolja a vagyonkezelő.